Én magam általában védeni szoktam mindazokat, akik a közutak éber őreinek tartják magukat, és mindig is tiltakoztam az ellen, hogy csak a bírságbeszedés lenne fontos.
Azonban most egy kicsit én is meginogtam ebbéli hitemben, amikor felkerestem Újpesten az Árpád út és Istvántelki út találkozását.
Mindezt pedig azért tettem, mert több levelet kaptam egy olyan büntetésről, amelynek jogosságát megkérdőjelezték. Gondoltam, hogy személyesen járok utána a dolognak.
Azzal, hogy, ha a kötelező haladási irányt jelző táblákat figyelmen kívül hagyjuk és a jutalom egy 50 ezer forintos büntetés, tisztában voltam, főleg hogy nap, mint nap látok ilyet a Baross utca - Körút kereszteződésében.
De, hogy az legyen a vita, hogy a jobbra, az pontosan milyen jobbrát takar, még nem találkoztam.
Az említett helyen az Árpád út olyasformán válik szét, hogy az úttest közepe a felüljáró visz fel, míg az úttest széle az alá tart. Az Istvántelki út pedig pont a szétválási pontba torkollik be, ahonnan mind a felüljáróra, mind pedig az alsó útra rá lehet fordulni. A jelentős forgalom miatt viszont a balra kanyarodás tiltása életszerű, amit egyébként a záróvonal alkalmazásával is nyomatékosabbá teszik.
Igen ám, de valaki kitalálta – több évtizedes szokások ide vagy oda – hogy a kötelező haladást jelző tábla jobbra nyila mégsem engedélyezi mindkét úttestre történő ráhajtást. És ha valaki mégis ezt tenni, egy fa mögötti kiváló leshelyről máris elkészül az 50.000 forintot érő fotó.
Nem vitatom, hogy ezen a helyen a korlátozott kilátás miatt nem könnyű kikanyarodni. Ezt egyébként egy hatalmas tükör bizonyítja is.
De olyan nincs a KRESZ-ben, hogy kicsit jobbra, vagy nagyon jobbra.
A szabály szerint alapvetően három irány létezik, jobbra, egyenesen és balra. Nincs olyan irány, amely ezeken felül létezne.
Azaz a kötelező haladási irány jobbra táblát olyasformán is le lehetne fordítani, hogy egyenesen és balra tilos tovább haladni.
Az elméletem megdőlt, ezen a helyen úgy látszik valóban a szivatásra, illetve a pénzbehajtásra megy ki a játék. Mindamellett, hogy semmilyen jogszabályt nem találok, ami az intézkedők igazát alátámasztaná.
Ezek után már csak arra lennék, kíváncsi, hogy egy ilyen helyen elhelyezett jobbra kanyarodni tilos táblánál, a hatósági logika alapján megengednék a kicsit jobbra fordulást? A frászt! Büntetnének, akár ide, akár oda mennék!
Két apró megjegyzés:
Valóban a két úttestrész sarkánál látszódik némi forgalomtól elzárt terület jelzés. De a kanyarodást bőven el lehet végezni ennek érintése nélkül. Ráadásul az ezen történő áthajtás „csak” 10.000 forint büntetéssel jár, nem ötvenezerrel.
Aki arra hivatkozik, hogy itt kettős nyíl engedélyezné a mindkét irányba történő haladást, annak azért nincs igaza, mert ilyen jelzést a KRESZ nem ismer.
Egyébként nagyon hasonló helyzettel találkozni a Hegyalja útnál, de itt a sávok haladását jelzik kettős nyíllal, kötelező haladási irány táblát nem is alkalmaznak.
Kedves Klubtag! Kérjük, hogy ezen a felületen csak a cikkhez szorosan kapcsolódó hozzászólásodat írd le. Egyéb témában a kérdéseidet a jobb oldalon található kérdőjel megérintése után teheted fel!
Hozzászólások
B Hunor | 2021.09.10
A kamerák önkormányzathoz tartoznak nem a közterület-felügyelethez. Az, hogy ki nézi - rendőr vagy közteres, de figyelheti erre alkalmazott magánszemély is - már más kérdés. Szerintem ha a jobbra kanyarodás után, a forgalomtól elzárt terület érintése nélkül elvégezhető az átjáróra való ráhajtás, akkor szabályos a művelet, pláne úgy, hogy nincs ott záróvonal. Ami viszont egy újabb kérdést vet fel, hogy egyáltalán lehet - e kereszteződésnek minősíteni a helyszínt, mivel nincs egy szintben a két útszakasz. A felüljáró külön szintnek minősül tehát nem csak emelt úttest, így nem minősül kereszteződésnek, mivel a kereszteződés a KRESZ szerint egy szintben lévő utak találkozása. A szint pont attól változik, hogy alul vagy felüljáró illetve híd kezdete keresztezné az utat. Érdekes helyzet.
Na most mit tehetek? A rendőrség mai nyilatkozatában jogtalannak minősítette a közteresek térfigyelő kamerái alapján kiszabott bírságokat. Ráadásul a közter utólag meg is változtatta a felfestést, ezzel elismerve, hogy nem volt igazuk. Tehát nekem duplán igazam lett volna, de sajnos a 30. napon befizettem a bírságot. Hogyan kérhetem vissza? Köszi minden segítséget. Kozma Antal
Ajánlom figyelmedbe: vajon hitelesített eszköz készítette a felvételt? http://inforadio.hu/gazdasag/2017/04/05/varatlan_fordulat_visszajar_a_befizetett_50_ezres_kamerabirsag_is/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
Amúgy a 2012. évi II. törvényt érdemes megnézni alaposabban. Helyszíni bírság esetén a 99/A § alapján lehet kérni, hogy vizsgálják felül, fél éven belül.
Egyébként még az ügyészséghez lehet fordulni, hogy éljenek ügyészi felhívással vagy határozattal a törvényességi felügyelet keretében, a felügyeletet a megyei főügyészség szokta ellátni.
Update: megváltoztak az útburkolati jelek a kereszteződésben. az eddigi terelővonal helyett záró és terelővonal van, nem engedve az Istvántelki út felől a felüljáróra hajtást.
Valamikor én is sokat jártam erre, de délután már nem lehetett felkanyarodni a felüljáróra mert nem engedtek be. (akkor még nem büntettek) Én ha az Istvántelki úton jövök , 50 méterrel (kb) előrébb van a bevásárlóközpont bejárata, oda befordulok balra, keresztül megyek kijövök a másik oldalon ,( van közlekedési lámpa ) és lámpánál hajtok fel a felüljáróra. Még gyorsabb is. Ha meg az Árpád-útra szeretnék fordulni azt is megtehetem itt. A jobbra kis kanyar csak arra jó, hogy elmenjek a Vasút-állomásig vagy a Görgey Artúr utcáig. Wintermantel Zsolt Újpest polgármesterét hallottam nyilatkozni , hogy közlekedési lámpát fognak ide felszerelni.
Olvasom a pro és kontra hozzászólásokat arról, hogy felkanyarodhatok-e a felüljáróra vagy sem. De nekem az a problémám, hogy ki jött a büntetés. Így a legnagyobb kérdés az, befizessem vagy sem. Aki azt mondja, hogy a KRESZ megengedi a felkanyarodást, az meg tud védeni ha nem fizetem be? Egyáltalán egy kerületi közterület felügyelet szabhat ki közlekedési bírságot? Mert a büntiben az is benne van, hogy értesíti a rendőrséget, hogy vonjon le büntetőpontot is, mivel a felügyelet ezt nem teheti. Csak bírságolhat? De az biztos , hogy többet nem fogok arra menni.
Ha jól értem, akkor még a nyolc naptári napos kifogási határidő előtti a kérdés. Arról nem Ha megkifogásolod a határozatot, akkor a járásbíróságra kerül, és a kérdésben a bíróság dönt.
Ebben az eljárásban arról kell meggyőznöd a bíróságot, hogy a hatóság a ogszabályt helytelenül alkalmazta, ugyanis a 2012. évi II. törvény alapján az esélyed a döntés megváltoztatására a 116. § (1) bekezdés c) pontja: 116. § (1) A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát végzésében c) megváltoztatja, ha a szabálysértési hatóság jogszabályt helytelenül alkalmazott.
Szabálysértési ügyben a jogi képviselet emlékeim szerint amúgy nem kötelező -- ezzel kapcsolatos kérdés, hogy mennyire jól tudod megfogalmazni, hogy miben helytelen a jogszabály alkalmazása. A fórumon kialakutl vita kapcsán lényeges kérdésnek tűnik, hogy hány kereszteződésről van szó, és ebben mi a KRESZ helyes alkalmazása, illetve ennek következményeként mi tekintendő a KRESZ helyes alkalmazásábanb jobbra továbbhaladásnak. Lényegében erről szólna a vitád a közterület-felügyelettel.
Kedves Gazsó! Köszönöm válaszát, s egyben segítségét. Jogban nem jártas ember lévén valami hasonlót gondoltam magam is, ne meg közeledett a határidő, így befizettem a büntetést. Az a kérdés viszont változatlanul motoszkál bennem, hogy van-e joga egy közterület felügyeletnek vélt vagy valós közlekedési szabálytalanságért büntetni. Ez nem csak a rendőrség jogosultsága? Holnap vehet minden közterület felügyelet pl. traffipaxot is? Vagy videóra veheti, hogy nem állok meg a STOP táblánál? De más kérdés is felmerült bennem: ha kapok egy bírságot egy közterület felügyelettől, ami mondjuk szerintem nem jogos, mert nem követtem el, akkor is fizessek, mert egy esetleges perköltség úgy is több lesz? Ha így van, akkor ma-holnap kiszórnak 10000 büntetést akármiért, alátámasztják néhány paragrafus számmal, ha csak a fele megijed és befizeti, már jól jártak. HAB A TORTÁN!!!!!!!!!!!!!! Tegnap jártam arra, és mit látok!? Felfestettek egy záróvonalat az Istvántelki út felől úgy, hogy a szaggatottat meghagyták az Árpád út felől. Ezzel elismerték, hogy eddig amikor csak a szaggatott vonal volt, azt átlépve fel lehetett kanyarodni a felüljáróra. DE minimum azt, hogy nem volt egyértelmű eddig a szabályozás! Hát kát volt befizetni a büntit! Nem kívánok nekik boldog karácsonyt!
Szakértőként mondhatok véleményt, igaz is lehet az állításom és meg is kérdőjelezhetik azt. Sajnos teljesen más dolog a jog útvesztőin járni. A szabálysértést kiszabták, - joguk is van rá, az összegen sem lehet enyhíteni, ezeket jogszabály rögzíti. Természetesen el lehet jutni a bíróságig ez ügyben és még az is elképzelhető, hogy sikerül a pert megnyerni. De ehhez meg jó ügyvéd kell, ott lesznek a per költségei, ráadásul a per nem is halasztó hatályú, tehát az ötvenezret be kell fizetni. Nyerés esetén minden visszajár. De ha a bíró másképpen vélekedik, ha ő a jogszabályt más szempontok alapján mérlegeli, akkor bukni is lehet, és így már nem is keveset...
Akkor itt most kerékpárral is kötelező jobbra bemenni a felüljáró alá, vagy el lehet menni azért a kerékpárúton balra is, esetleg felhajtani a felüljáróra?
Ha kerékpárral a kötelező jobbra tábla felől érkezel, akkor kötelező jobbra kanyarodni. Megoldás: több mint 5 méterrel a kereszteződés előtt, és még a középső záróvonal előtt megállsz, onnan tolod és gyalogosként már nem vonatkozik rád a tábla.
Szakmai észrevételem a kereszteződéssel kapcsolatban:
Az Árpád úti felfestéseken múlik az, hogy szabályosan felhajthatunk-e a felüljáróra.
A Street view-es képeken az Istvántelki útról nézve az Árpád út szélét még úgynevezett "úttest szélén kereszteződéseknél jelző" szaggatott vastag vonal van. Ebben az esetben az egy új kereszteződésnek számít, tehát egyenesen haladásnak majd jobbra kanyarodásnak minősül, így tilos felhajtani a felüljáróra.
A helyszíni bejárásnál viszont már terelővonalak éktelenkednek a helyén, ami pedig azt jelenti, hogy csak egy másik forgalmi sávként funkcionálnak a felüljáró sávjai a mellékúthoz képest, nem pedig egy új kereszteződésként, így szabályos a behajtás, hiszen csak egy belső sávba sorolt jobbra kanyarodásnak, és nem egyenes + jobbra továbbhaladásnak számít.
Tehát az a kérdés, hogy mikor történt a felfestés. Akit a régi felfestésnél büntettek meg az jogos volt.
Mellékelem a képet is, ahol látszik, hogy nem ugyanaz a típusú útburkolati jel van most, mint korábban. Az úttest szélét jelző vonal kereszteződéseknél csak a vastagságában különböztethető meg a terelővonaltól.
Köszönöm az észrevételedet! Annyit hadd tegyek hozzá, hogy az úttest széle vonal még nem jelenti azt, hogy az egy külön kereszteződés. A felüljáróra vezető Árpád út szélét jelzik így, de mint többször jeleztem a kereszteződésben több út is találkozhat, nem csak kettő. Egy forgalomszervezési anyagban találkoztam azzal a meghatározással, hogy ha két út között 6 méternél nagyobb távolság van - nyilván járdaszigettel elválasztva - akkor az már két kereszteződésnek minősül.
Az úttest szélét jelző vonal a KRESZ 18§(a) szerint csak az útkereszteződéseknél szaggatott, számomra ebből az következik, hogy az egy külön kereszteződés kellene legyen (a Street view-es állapoton).
Ha egyetlen kereszteződésben több út találkozását akarnák kifejezni, akkor máshol helyezkedne el az úttest szélét jelző vonal, mégpedig a következők szerint: maradna a terelővonal a jelenlegi helyen, az úttest széle vonal pedig az Istvántelkinél futna végig, az alábbi ábra szerint:
Elméletemnek ellentmondhat az általad említett forgalomszervezési anyag, de én ezt jogszabályi szinten nem találom sehol, a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet sem említi. A jelen forgalmi állapot egyébként 1974 novemberében került kialakításra, akkor talán érvényben sem volt ilyesmi.
Hozzáteszem, hogy az egy kereszteződés mellett komoly érv az Árpád út kerékpárútja, amelyik nyilvánvalóan nem külön út, és egyszerre tartozik az Árpád út nyugati szakaszához és a Kiss János utca felé vezető úttest útjához.
gazso | 2016.11.19
@simikonyv
Az úttest szélét jelző vonal a KRESZ 18§(a) szerint csak az útkereszteződéseknél szaggatott, számomra ebből az következik, hogy az egy külön kereszteződés kellene legyen (a Street view-es állapoton).
Addig oké. hogy külön úttest.
A helyzetet bonyolítja, hogy egyrészt a Clarisseum is árpád úti címmel rendelkezik, másrészt a Google Street View alapján a Kiss János utca felé nincs kinn egyirányú utca tábla bár a Kiss János utca felől kinn van a behajtani tilos. Ezt azt veti fel, hogy a felüljáró és a két oldalán a két úttest három külön úttesttel rendelkező út-e. Ha igen, akkor nyilvánvalóan egy kereszteződésról van szó.
De ha még maradunk is annál az értelmezésnél. hogy a felüljáró és a Kiss János utca felé vezető úttest két külön úthoz tartozik, ebből sem következik, hogy két kereszteződésről lenne szó: ld. KRESZ I. számú függelék I. k) Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása. Ahol három út ennyire egymásba ér (nem hat méter távolságról van szó, hanem konkrétan nulla távolságról, a kereszteződés utak kereszteződése, ugyanannak az útnak ugyanarról a szakaszáról van szó, az Árpád útról az Istvántelki útra, vagy a Kiss János utca felé hajtók ugyanazt az aszfaltot használják) az ott számomra egyélrtelmáen kettőnél több út egy darab kereszteződése.
A KRESZPROFESSZOR | 2016.11.13
@simikonyv
Elgondolkodtam most ezen, hogy az úttest széle jelzés hogyan befolyásolja a kereszteződések számát... Körülnézve a környékbeli utakat nem nagyon használják ezt a jelzést, és a 11/2001. KöViM rendelet alapján lakott területen belül ritkán kötelező a használata. Épp elnéztem, hogy a felüljáró mellöl érkezve (a túloldalon) szintén, bár kopottan, ott az úttest széle vonal. Mintha ezzel a jelzéssel a felüljáróra tartó út védettségét akarnák üzenni... http://kreszklub.hu/uttestszel2.jpg
Azt még mindig nem látom megerősítve, hogy az úttest széle vonal megléte szétszedne egy kereszteződést kettőre. Főleg azért, mert egy útburkolati jelen, amelyet bármikor eltakarhat a hó, nem múlhat a kereszteződés ténye. Avagy száraz időben csak az elsőn jobbra, hóban mind a kettő jó? Ez bennem nagyon bizonytalanná és kiszolgáltatottá tenné a szabályozást.
Palaczk | 2016.11.12
Kérem, mindenki nézze meg ezt a képet: így látja a kereszteződést az Istvánhegyi útról érkező autós. Nézzék meg, és utána gondolják végig, hogy miután a kötelezően előírt jobbra kanyarodásnak megfelelően besorolt az úttest JOBB SZÉLÉRE, onnan hogyan tud úgy ráhajtani a hídra vezető úttestre, anélkül, hogy áthajtana a forgalomtól elzárt területen! Szerintem innen nézve evidens a dolog. Úgy gondolom, nem kellene megzavarjon senkit az, hogy a mindkét úttestet Árpád útnak hívják. https://www.google.hu/maps/@47.5622932,19.1078068,3a,68.6y,23.61h,74.55t/data=!3m6!1e1!3m4!1s-kmhhs7P2Dd43UptwakD6w!2e0!7i13312!8i6656
Még annyit, hogy valóban más fogalom a két sáv, meg a két úttest. De ettől még egyetlen kereszteződésről van szó, amelybe több úttest csatlakozik. Ismerek olyan pesti helyet,ahol egy kereszteződésbe 7 út torkollik be. Találtam egy régi közlekedési jogi anyagot, abban az áll, hogy akkor beszélhetünk két útkereszteződésről, ha az úttestek között 6 méter vagy annál nagyobb távolság van.
- szabályos e az adott helyen jobbra fordulni a külső sávba, majd a rendelkezésre álló rövid szakaszon átsorolni a középsőbe?
- ugyanennek e felüljárónak a túlsó. XV. kerület felőli oldalán is van egy érdekes kereszteződés. A Deák utca felől érkezve a csomópontba egyenes a kötelező haladási irány. Csakhogy itt két utca is nyílik a bal oldalon, elsőnek a Bácska, majd az Illyés Gyula utca. Az itt megjelent néhány vélemény - és a IV. kerület- szerint tehát a második, Illyés Gyula utcába már szabadna fordulni. A XV. kerület azonban ezt nem így gondolja, ugyanis engem éppen ezért bírságoltak meg.
Íme az egyetlen betonbiztos és egyben legtökéletesebb megoldás arra az esetre, ha esetleg tényleg meg akarták volna tiltani eredően a felüljáróra való felhajtást mindenkoron. Tehát véleményem szerint:
Önök is ezt látják felfestve? Mert én nem. Ilyen soha nem volt felfestve. Ennek terkintetében tehát tökéletesen szabályos (de legalábbis egyáltalán nem szabálytalan), ha a táblák mellett valaki a felüljáróra felhajt, - hiszen az is jobbra van - természetesen a forgalomtól elzárt másfél négyzetméteres terület érintetlenül hagyásával.
Szerintem ez végtelenül egyértelmű mindazoknak, akinek a jobb karja a teste jobb oldalából ágazik ki....................
Üdvözletem! Csak egy kérdésem lenne az újpesti kereszteződéssel kapcsolatban: Tér (forgalom) figyelő kamera figyeli, vagy rendőrök "fotóznak"? Lehet, hogy egy ismerősöm arra járt és aggódik... Rendőrt nem látott...
A Kreszprofesszor érvelése a legprecízebb, megállapításai ráadásul a legcélravezetőbbek is. Elszomorító azonban - az a mindennapos - probléma, hogy - nem csak - a jogászok nem tudnak magyarul! (Tisztelet a kivételnek!) A Totalcar-on megjelent jogász levél is bizonyítja ezt, amikor a kanyarodás KÖZBENI ill. UTÁNI szabályokat magyarázza a kanyarodás ELŐTTI szabályokkal.
Ha az Árpád út felöl zárovonal lenne talán felfestve, és amellett szagatott vonal azoknak, akik esetleg a felüljáró elött jobbra lekanyarodnának, akkor lenne "jogos" a büntetés, így nettó lehúzás. Van egy kötelezö haladási irány, amit ha jól emlékszem, akkor a következö keresztzödésig érvényes, ...Tehát ha nem balra fordul valaki, hanem jobbra, szabálykövetö volt.
A sok hozzászólásból úgy érzem, a többség nincs tisztában azzal, hogy a magyar jogrend nem precedensre alapuló és logikát követő rendszer, hanem az írott szabályokra alapul. Ha a jogalkotó úgy gondolja, hogy jobbra fordulásnál a 3-4 sávos útra kanyarodó járműnek a jobb szélső sávba kell fordulnia, akkor ezt egyértelműen meg kell fogalmaznia. A hatóság azért jár el ebben az esetben szabálytalanul, sőt törvénytelenül(!), mert jogértelmezőként viselkedik. Márpedig a demokrácia alapelve, hogy a jogalkotó, a jogalkalmazó és a jogértelmező élesen szétválik. A hatóságnak a bíróságtól kellene jogértelmezést kérnie, és csak az alapján járhatna el. Persze a szereptévesztésre a bíróságok is hajlamosak, és jogértelmezés címszó alatt jogalkotást végeznek, azaz a jogalkotó szándékait feltételezve hoznak döntéseket. Ez a precedens jog alapján működő államokban rendben is vannak, az írott jogra alapuló társadalmakban azonban törvénytelenek.
Sajnos van itt egy masik pelda is, ahol meg nem tudok rola, hogy vadasznanak, de viszont nem egyertelmu es akar balesetveszelyes is ... Az alabbi keresztezodesben ami a Gubacsi lakotelep / Mediterran lakopark iranyabol kanyarodik a Helsinki utra kotelezo jobbra van. https://www.google.hu/maps/@47.4364709,19.094571,3a,75y,69.75h,89.95t/data=!3m6!1e1!3m4!1s-rCzfakXVAOJtaSAIk2WGA!2e0!7i13312!8i6656?hl=en Csakhogy az autosok 80%-a a kotelezo jobbra utan az amugy lathatatlan utfesteseken at kb 20 meter alatt ket savot balra valtva atsorol a baloldali savba https://www.google.hu/maps/@47.4363791,19.0949496,3a,75y,128.33h,84.3t/data=!3m6!1e1!3m4!1sXcXw8diYI0Byg87dfhashw!2e0!7i13312!8i6656?hl=en ahol valoszinu szinten vitathato modon visszakanyarodik a Helsinki utra a belvaros fele
ez szinten egy nagyon balesetveszelyes kombinacio foleg olyantajat amikor a Helsinki uton nem az amugy ott epp 50-es korlatozas szerint kozlekednek az autosok hanem tartjak az elotte ervenyes 70-est "kis rahagyassal"
ezeket a keresztezodeseket a kerulteknek mind egyertelmusiteni kene es kozlekedesbiztonsag szempontjabol felulvizsgalni.
Az én meglátásom szerint egyértelmű a szituáció. Kötelező haladási irány jobbra, azaz az első utcába be kell kanyarodni ami a tábla után jön. Az a Kiss János utca és nem az Árpád út. Az, hogy itt épp nincs az utcák között egy házikó vagy parkocska vagy akármi, hanem a két út fizikailag egymás mellett van, közös aszfaltjuk van, jelen esetben csak a kép torzítása. Nyilván ha egy kicsi házikó ott lenne, senkinek eszébe nem jutna elmenni mellette, hanem szépen bekanyarodna a Kiss János utcába, amire a tábla utasítja.
Nem ilyen egyszerű az élet. Én ezt annó nem a kresz tanfolyamon hanem zuglóban a Kassai téren tanultam meg egy rendőr és bírság segítségével. Ott is hasonló a helyzet csak éppen a hídról lehet lejövet balra kanyarodni de tilos megfordulni. Amikor a híd mellett haladó útra megérkeztem akkor azért kaptam bírságot mert megfordultam. Hiába gondoltam azt, hogy én egy balra kanyarodás után egy másik útra kanyarodtam balra. A választó pont ott volt és van ma is, hogy két úttest akkor minősül két külön útnak, ha a köztük lévő járdasziget legalább 3 méter széles. Ez nem a kreszben van benne, de attól még jogszabály és be kell tartani. Jelen esetben a kereszteződésben nincs 3 méter széles elválasztó járdaszegély a két úttest között így azok nem számítanak külön útnak. Valójában semmilyen járdaszegély nincs köztük, hanem szagattot vonal jelzi a sávok szélét ahol a jobbra kanyarodás után nem titlja semmi a sávváltást sem. Tehát az nem számít, hogy házikó van-e köztük vagy nincs de a járdaszegély és a 3méter adja meg a különbséget.
A megfordulás és a balra kanyar nagyon nem ugyanaz. A kicsit jobbra kanyar és nagyon jobbra kanyar össszevethető a kicsit balra kanyarral és nagyon balra kanyarral, de egészen más mint a balra kanyar és megfordulás. Ha a kötelező haladási irány balra, akkor valóban tilos megfordulni, de ha többféleképpen lehet balra kanyarodni, akkor bármelyik változat szabályos.
Kedves Vitázók! Kötelező jobbra fordulnom. Van jobbra egy út. Ha nem fordulok be rá hanem BÁRMI mást csinálok, megszegtem az előírást. Az hogy KÉSŐBB, TÁVOLABB még van 23 db út jobbra ebből a szempontból indiferens. Számomra az utasítás úgy szól: az első adandó alkalommal fordulj jobbra! Ha a KRESZ vizsgán a vizsgabiztos azt mondja nekem forduljon jobbra, és én csak a második jobboldali útra kanyarodnék, azonnal kivágna, jogosan. Megértem az arra közlekedőket, mert a felüljáróra nyilván csak valami kerülővel tudnának rákanyarodni. A szabály alkotójának szándéka ebben az esetben világos: elkerülni a balesetveszélyes helyzetet a felüljáróra nagy sebességgel érkezők miatt. A bírságolás helyett valóban az útburkolati jelek megerősítésével lehetne egyértelműsíteni a helyzetet. A felfestés egyébként látszik, minden autós aki a filmen szerepel szépen keresztülhajt rajta, ezért is kopott a festés. (akkor 50+10 ezer lehetne a bírság :) )
A KRESZ a tábláról ezt írja: ?Kötelező haladási irány? tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl által jelzett irányban kell továbbhaladni.
Tehát a vita maximum azon lehet, hogy ez egy vagy két útkereszteződés. Ha egy, akkor ha 23 út torkollik bele - nem balról és nem egyenesen - akkor mindegyik jobbra iránynak minődül. Szintén a KRESZ írja, hogy az útkereszteződés két vagy több út találkozása, tehát itt megvalósul a több út szintbeli találkozása.
Kedves Attila! Igen, itt a lényeg szerintem is az, hogy ez két útkereszteződés. Emiatt tiltja a "kötelező haladási irány jobbra" a hídra való felhajtást - mert nem egy útkereszteződésről, és azon belül több forgalmi sávról van szó, hanem két kereszteződésről. Ha ránézünk a térképre, szerintem egyértelmű a dolog: https://www.google.com/maps/place/Budapest,+Árpád+út,+Magyarország/@47.5624384,19.1074945,19.5z/data=!4m5!3m4!1s0x4741da484060feaf:0xb58a97af1d6a1a87!8m2!3d47.5598828!4d19.0967277?hl=hu
Egyetértek, szerintem is legfeljebb arról lehetne vita, hogy ez egy vagy két kereszteződés.
Szerintem egyértelmű, hogy egy kereszteződés, ahol több út találkozik, és a kereszteződés jobbra történő elhagyása többféleképp is megvalósulhat, mind a Kiss János utca, mind a felüljáró irányába.
Ha a felüjáróra kanyarodást valóban tiltani akarnák, akkor útburkolati jellel (záróvonallal pl.) megtehetnék. Szerintem a megállási kötelezettság elmulasztása miatt kellene bírságolni, az balesetveszélyes is -- láttam már egy helyzetet, ahol majdnem elcsaptak kerékpárost, aki "balról" az Árpád útról enyhén jobbra tért le a Kiss János utca irányába.
A "KRESZPROFESSZOR" utolsó bejegyzésének ("A bekanyarodás kapcsán ezt írja a KRESZ") értelmezése után bizony lehet, hogy nem kérnék több tanácsot tőle, mert megállapitása, miszerint - "tehát a jobb oldalra kell érkezni, ami több sáv esetén akár a belső sáv is lehet." - egy valótlan állitás. Ugyanis az általa idézett jogszabályban ott van a kulcsszó, hogy "KIS IVBEN". Minden más jobbra való fordulás nem meriti ki a kis iv fogalmát. A kis iv a járda, kiemelt útszegély szélét szorosan követve való fordulást jelenti.
A birság jogos, sőt ajánlott, mert aki nem veszi figyelembe a tábla jelzését, hogy "jobbra, kis ivben," az mind halad előre egyenesen vagy kissé jobbra húzva, áthajtva a forgalomtól elzárt területen, ami önmagában is szankcionálható közlekedési vétség.
Nem kell ezen tovább rugózni, a helyzet világos, csak a nagy többség vagy tojik a szabályokra csipőből, vagy nem is tudja értelmezni őket.
De ha az állításod igaz, akkor ha nincs kötelező haladási irányt jelző tábla, akkor sem szabadna ráhajtani a felüljáróra, mert akkor az nem jobbra kis ív? Millió hely van a városban ahol így fordulunk rá egy kereszteződésen belül a második lehetőségre....
Látom nem tiszta. A bekanyarodást a KRESZ 31§ szabályozza így: Bekanyarodás 31. § (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba, b) útburkolati jelek hiányában - jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére, - balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles - az útkereszteződés előtt kellő távolságban - besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell. Tehát jelen esetben kötelező jobbra fordulni a KRESZ 13.§ (1) Az utasítást adó jelzőtáblák: a)?Kötelező haladási irány? (17-19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban (irányok valamelyikében) kell továbbhaladni. A tábla alatt elhelyezett autóbuszt vagy kerékpárt és nyilat (nyilakat) mutató kiegészítő tábla (18/d. ábra) azt jelzi, hogy a menetrend szerint közlekedő autóbusz vagy a kerékpáros a jármű jelképét feltüntető kiegészítő táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban haladhat tovább. A KRESZ 31.§ szerint a (fent említett) Bekanyarodás szabályait betartva. Ha a belső sávba fordulunk akkor ugyebár egyenesen haladunk és azt itt tilos még akkor is, 2,5m odébb jobbra kanyarodunk. "Millió hely van a városban ahol így fordulunk rá egy kereszteződésen belül a második lehetőségre.... " És ott milyen tábla van? Sima STOP, vagy MACISAJT kötelező haladási irány egyenesen és jobbra? Azokon a helyeken legális az ilyen stílusú befordulás. És attól, hogy sok helyen régóta csinálják így attól az még nem szabályos, ezért büntethető. Régen a Nők nem szavazhattak, most meg igen ez van ez a szabály.
Köszönöm, hogy elolvastad, bocs a sok jogszabály miatt. SAJNOS EZEN AZ OLDALON NINCS EGY kresz JOGSZABÁLY. Milyen érdekes :D
Többen hivatkoztak már a KRESZ 31.§. (1) pontjára!
Hangsúlyoznám, hogy ez a paragrafus a bekanyarodás előtti besorolás szabályát határozza meg, tehát azt, hogy jobb kanyar előtt az úttest jobb szélére kell besorolni.
A kanyarodás utáni érkezést a 31.§. (3) pontja írja le, miszerint: "(3) A járművel másik útra - ha közúti jelzésből más nem következik - jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon." A mondat végén nem az szerepel, hogy a jobb szélére kell érkezni, hanem az, hogy a jobb oldalra. Az pedig a felezővonaltól jobbra eső teljes terület!
Pál | 2016.11.10
Két meglátásom lenne: 1. A Keleti pályaudvari felüljáró előtt a Péterffy S. utcából a Nagyvárad tér felé kanyarodva ezek szerint szintén bírságolható lenne az ember? Ott pl. a Városliget felől érkezve bármely irányba lehet kanyarodni. 2. Ki szabhat ki közigazgatási bírságot? Nem a közútkezelő vagy a rendőrség? Ez a kereszteződés a Fővárosi Önkormányzat kezelésében van tudomásom szerint. (432/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet)
Nem tilos kanyarodni és sávot váltani egyébként sem, például párhuzamos közlekedésben sem. A záróvonal valódi tiltás lenne, valóban. A balesetveszélyt a megállási kötelezettség be nem tartása okozza elsősorban, azt korrektül lehetne birságolni (a veideó alapján is)
Nem tilos kanyarodni és sávot váltani egyébként sem, például párhuzamos közlekedésben sem. A záróvonal valódi tiltás lenne, valóban. A balesetveszélyt a megállási kötelezettség be nem tartása okozza elsősorban, azt korrektül lehetne birságolni (a veideó alapján is)
Nagyon tetszett a magyarázata, az pedig különösen, hogy megtalálta a BAH-csomópontot, bár éppen a rossz beállítást. Ha ugyanis a Villányi úton érkezünk a csomóponthoz, akkor az Alkotás úton egyenesen haladó sávok mellett találunk két sávot, amely kötelező haladási irányként a balra, azaz a Hegyalja út felé kanyarodást írja elő. Csakhogy kizárólag a "kicsit" balra működik, mert a "nagyon" balra, azaz a Budaörsi út felé kanyarodás már tiltott. Az engem megállító rendőr szerint az már visszakanyarodás, ám szerintem a visszakanyarodás akkor történne meg, ha a Villányi út irányába kanyarodnék. Szerencsémre intelligens rendőrhöz volt szerencsém, aki a némi polemizálást követően egy más jellegű szabálysértést tüntetett fel, így minimális 3000 forintos csekkel megúsztam az ügyet, ám úgy érzem, ebben az esetben is a "kicsit" balra, "nagyon" balra nem létező szabálya működik.
Tisztelt KRESZProf! Szerintem jogos a bírság. A kanyarodás szabálya szerint jobbra kis íven az út jobb széléhez kell fordulni. Utána egyesével lehet sávot váltani, a sáv váltás szabályait betartva. Arra itt nincs hely. Ha nem lenne kanyarodásnak szabálya akkor pl. a MOM mellől a Csörsz utcából jobbra kanyarodva rögtön fordulhatnánk jobbra kis(nagy)íven a belsősávba aki meg szemből érkezik és balra fordul, a bal oldali felező/záró vonalhoz (itt padkához) az csak pislog hogy mi történt, hogy lett ebből baleset? Ha az álláspontomat elfogadja akkor ossza meg Zách Dániel úrral is. Tisztelettel: Endre!
A bekanyarodás kapcsán ezt írja a KRESZ : "járművel másik útra - ha közúti jelzésből más nem következik - jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon" Tehát a jobb oldalra kell érkezni, ami több sáv esetén akár a belső sáv is lehet.
Így van. Csakhogy jelen esetben az ott nem egy úttest több sávja, hanem két úttest! Ez látszik a térképen, látszik a műholdképen, látszik abból, hogy a két úttest "forgalomtól elzárt terület" felfestéssel van elválasztva - és, végső soron, látszik abból is, hogy kötelező haladási irány megszegése miatt bírságolják is ott a hídra kanyarodókat. De ha ez sem lenne elég, akkor még egy dolog van itt: mégpedig az, hogy a kötelezően előírt jobbra kanyarodás miatt a kereszteződéshez érkező járművel az úttest jobb szélére kell besorolni - ahonnan NEM LEHET úgy áthajtani az első úttesten, hogy ne hajtson át közben a forgalomtól elzárt területen! Ha mindez nem elég, akkor egyebet már tényleg nem tudok hozzáfűzni :)
Még annyit, hogy valóban más fogalom a két sáv, meg a két úttest. De ettől még egyetlen kereszteződésről van szó, amelybe több úttest csatlakozik. Ismerek olyan pesti helyet,ahol egy kereszteződésbe 7 út torkollik be. Találtam egy régi közlekedési jogi anyagot, abban az áll, hogy akkor beszélhetünk két útkereszteződésről, ha az úttestek között 6 méter vagy annál nagyobb távolság van.
A KRESZPROFESSZOR | 2016.11.12
@Palaczk
Ez esetben megint oda lukadunk ki, hogy ha nem lenne a kötelező haladási irány tábla, akkor sem lehetne a második úttestre ráhajtani? De ami nem világos, ha ez így lenne, hogy mindez a forgalomtól elzárt terület miatt van csak? Amit egyébként a heyszinen kisakkoztunk, és be lehet a jobb szélről úgy kanyarodni, hogy ne érintsük. Ráadásul a KRESZ azt is rögzíti, hogy ha a jármű méretei vagy egyéb ok miatt a besorolást nem lehet teljesen az úttest jobb széléről elvégezni, akkor a bekanyarodást fokozott óvatossággal másképpen is végre lehet hajtani. (Szerelvénnyel nem is lehet úgy fordulni, mint egy személyautóval)
Heisen | 2016.11.10
@A KRESZPROFESSZOR
Pontosan így van! A fenti szabály egysávos út esetén egyértelm?, de sajnos sokan nem tudják azt, hogyha többsávos útra kanyarodunk fel akár jobbra, akár balra, akkor bármelyik menetirány szerinti sávba kanyarodhatunk, ha azt útburkolati jel nem jelzi felfestéssel. Konkrét esetben tábla tiltja a balrakanyarodást, de útburkolati jel nem jelôli, hogy jobbra melyik sávba szabad kanyarodni.
Tisztelt KRESZProf! Szerintem jogos a bírság. A kanyarodás szabálya szerint jobbra kis íven az út jobb széléhez kell fordulni. Utána egyesével lehet sávot váltani, a sáv váltás szabályait betartva. Arra itt nincs hely. Ha nem lenne kanyarodásnak szabálya akkor pl. a MOM mellől a Csörsz utcából jobbra kanyarodva rögtön fordulhatnánk jobbra kis(nagy)íven a belsősávba aki meg szemből érkezik és balra fordul, a bal oldali felező/záró vonalhoz (itt padkához) az csak pislog hogy mi történt, hogy lett ebből baleset? Ha az álláspontomat elfogadja akkor ossza meg Zách Dániel úrral is. Tisztelettel: Endre!
Nem tilos kanyarodni és sávot váltani egyébként sem, például párhuzamos közlekedésben sem. A záróvonal valódi tiltás lenne, valóban. A balesetveszélyt a megállási kötelezettség be nem tartása okozza elsősorban, azt korrektül lehetne birságolni (a veideó alapján is)
Én is elég sokat járok a környéken, és rendszeresen megyek a felüljáró alatti útra. Akár az Istvántelki útról, akár az Árpád útról jövök a felüljáró alatti út felé, mindig óvatos vagyok, mert nem belátható a "kereszteződés". Azt gondolom, amennyiben a felüljáróra tilos, vagy mindenesetre szabálysértő a felkanyarodás, akkor ezt nem ebben a kereszteződésben kellene a kötelező irány kicsit félreérthető módjával jelezni, hanem az Istvántelki út egy korábbi pontján, még a Stop-Shop bevásárló centrum tömbje előtt. A bevásárló központ másik oldalán ugyanis lámpás kereszteződés van, balra és jobbra is lehet szabályosan kanyarodni. Igaz ez egy kicsit megbolygatná lakótelep nyugalmát, de legalább szabályos lenne. A felfestés javítása vagy módosítása valószínűleg nem sokat javítana a helyzeten, mert az autósok többsége, aki a felüljáróra akar felmenni az Istvántelki út felől, el van foglalva az Árpád úti forgalom figyelésével akár a tükröt nézi, akár egy kicsit előre menve az autóból balra kinézve, hogy ne legyen baleset.
A jobbra kanyarnak tényleg eleget tesz a járművezető, aki a felüljáróra kanyarodik. Más kérdés az elzárt terület, és más tészta lenne, ha záróvonal lenne közben (nem akarok ötleteket adni az önkormányzatnak). Szerintem a jobbra kanyarodási kötelezettség miatt a bírságolást el kellene buknia a hatóságnak bíróság előtt. Viszont a videót elnézve, korrekt lenne a bírságolás a megállás elmulasztása miatt. Az még a kisebbik gond lenne, hogy nem a megállás helyét jelző vonalnál áll meg valaki... Volt, hogy majdnem elcsaptak kerékpárost elsőbbségadás elmulasztása miatt, aki a videó szempontjából balról érkezett az Árpád útról (a védett útról) és enyhén jobbra akart letérni, hogy áthaladjon majd a felüljáró alatt.
Egy másik fórumon vetettem fel a következő kérdést, szeretnék rá választ. Ez egy elméleti forgalmi helyzet, de mivel gyakorlatba is átültethető, érdekes lehet a megoldás.
Mi történik a következő helyzetben? Kerékpárral érkezem a felüljáró felől a gyalogos/kerékpáros osztott járdán. Egy tábla is van kirakva, tehát ez ideáig szabályos. Elérem a gyalogátkelőhelyet, ahol azzal párhuzamosan a kerékpárút megy tovább, át az Istvántelki úton. Ezen a ponton én nem megyek át, hanem jobbra lekanyarodva a kerékpárútról folytatom az utat, immár az Istvántelki úton, rendesen a menetiránynak megfelelően. Ekkor a kihelyezett STOP + Kötelező haladási irány tábla rám vonatkozik-e, köteles vagyok-e visszamenni megnézni? Ha nem, akkor rám nem vonatkozik a kötelező haladási irány, felkanyarodhatok a felüljáróra? Még nagyobb csavar, hogy mivel semmilyen táblám nincs, "jobbkéz" szabály szerint nekem lenne elsőbbségem? Ez már nagyon abszurd lenne, nem találom, hogy hol van hiba az elméletben. Válaszát köszönöm!
Én az Ön autósiskolájába jártam még az ezredforduló előtt, és ott tanultam mindent, amit azóta a tapasztalat erősített. Évekig mentőztem, kamionoztam, stb. rengeteg fura szituációval találkoztam, ilyenekkel is. Én személy szerint komolyan elgondolkodnék ide érve, nem tudom megmagyarázni miért, talán a sávon keresztülhaladás miatt, nem tudom. Valószínű, hogy ha épp egy rendőrautó jönne mögöttem, nem hajtanék ki a távolabbi sávba. Minden nap arra közlekedve pedig elég hamar néznék más alternatíva után, mert a belül közlekedők valószínűleg nagyobb sebességgel haladnak nagy forgalomban. A kresz-t nem csak a beégetett szabályok mozgatják, vannak iratlan szabályok is, amik nem betartásáért ugyan nem illene büntetni, de aki felelősen vezet, az ne ész nélkül fogja már a szabályokra, hogy igaza volt. Hány biciklis támadt fel attól hogy elsőbbsége volt? Most lehet engem utálni, de a vezetés az életem egyik értelme, és eddig bejött...
Tudtommal a jobbra, kis ívben történő kanyarodást a párhuzamos közlekedésre alkalmas út esetén mindig a külső forgalmi sávba való érkezéssel kell megoldani. Márpedig a kereszteződés metszéspontjában három sáv található. Igaz ugyan, hogy pár méterrel később kettő valóban a felüljáróra vezet, de ez nem befolyásolja a jobbra kanyarodást. Egyébként efi99 írt egy jó megoldást, esetleg ugyanezt meg lehet tenni egyenes záróvonallal a hídra vezető sáv felől szaggatott vonallal kiegészítve.
Ezt az anomáliát lehetne egyértelműsíteni úgy, hogy záróvonalat kell oda tenni. Igaz, úgy nem lehetne "tisztességes" bevételre szert tenni. Jártam arrafelé én is többször és én is felhajtottam a felüljáróra, mert jobbra fordultam, ahogy a tábla mondja. Sőt hasonló esetben viszont kellene feljelenteni az út fenntartóját, ha hiányos, nem egyértelmű a felfestés. Rossz felfestésű, kátyús utakat nem lehet rendeltetésszerűen használni. Ráadásul a riportos felvételen már mintha frissen lenne felfestve a szaggatott vonal. a korábbi képeken nem látszott a felfestés.
Engem az is érdekelne, hogy pontosan hol történik az Istvántelki úti kereszteződésben a szabálysértés: az Árpád úton vagy az Istvántelki úton? Ha jól tudom, az Árpád út és a felüljáró a Főváros kezelésében van, és közigazgatási bírságot csak a közút kezelője szabhat ki kötelező haladási irány megsértése esetén. Kérdés, hogy itt ki a közút kezelője, vagyis jogosan szab ki bírságot az Újpesti Önkormányzat, vagy ehhez csak a Fővárosnak van joga? Hol lehet erre vonatkozóan jogszabályt találni, illetve mi alapján dönthető el ez a kérdés?
Mi történne abban az esetben, ha a felüljáróra felhajtás előtt balra indexel az autós? A sávváltás nem tilos :) Tehát rátérünk a jobboldali sávra srégen és onnan áttérünk a belsőbb sávra ami felvezet a felüljáróra.
Engem az is érdekelne, hogy pontosan hol történik az Istvántelki úti kereszteződésben a szabálysértés: az Árpád úton vagy az Istvántelki úton? Ha jól tudom, az Árpád út és a felüljáró a Főváros kezelésében van, és közigazgatási bírságot csak a közút kezelője szabhat ki kötelező haladási irány megsértése esetén. Kérdés, hogy itt ki a közút kezelője, vagyis jogosan szab ki bírságot az Újpesti Önkormányzat, vagy ehhez csak a Fővárosnak van joga? Hol lehet erre vonatkozóan jogszabályt találni, illetve mi alapján dönthető el ez a kérdés?
A jobbra kanyarnak tényleg eleget tesz a járművezető, aki a felüljáróra kanyarodik. Más kérdés az elzárt terület, és más tészta lenne, ha záróvonal lenne közben (nem akarok ötleteket adni az önkormányzatnak). Szerintem a jobbra kanyarodási kötelezettség miatt a bírságolást el kellene buknia a hatóságnak bíróság előtt. Viszont a videót elnézve, korrekt lenne a bírságolás a megállás elmulasztása miatt. Az még a kisebbik gond lenne, hogy nem a megállás helyét jelző vonalnál áll meg valaki... Volt, hogy majdnem elcsaptak kerékpárost elsőbbségadás elmulasztása miatt, aki a videó szempontjából balról érkezett az Árpád útról (a védett útról) és enyhén jobbra akart letérni, hogy áthaladjon majd a felüljáró alatt.
Én már régóta azon a véleményen voltam, hogy abban a helyzetben azért "tiltja" a tábla a felüljáróra való felhajtást, mert ahhoz EGYENESEN kellene továbbhaladnom a jobbrakanyarodó sávon, hogy eljussak ahhoz a sávhoz, amelyik (fizikailag) ugyan tényleg egy kanyar ívvel elérhető. Hiszen abban a pontban az a sáv már az úttest egyik belsőbb sávja, tehát az a sáv, amelyik felmegy a felüljáróra "nincs helyzetben az Istvántelki úttal". Elnézést a megfogalmazásért. Persze attól még, hogy évek óta ez a véleményem, még én is baromságnak tartom, félreértés ne essék.
Egy kereszteződéshez érve a jobbra, egyenesen és balra irányok azt jelzik, hogy a kereszteződést milyen irányban fogom majd elhagyni. Azért nem egészen pontos a gondolatod, mert ha belegondolunk, akkor a balra kanyarodás előtt is előbb egyenesen átmegyünk az úttesten, és majd csak utána fordulunk be.
Azért én érzek némi igazságot EndreStandard felvetésében. Nyilvánvaló, hogy nem véletlenül jelzője a jobbra kanyarodásnak a "kis ívben". A felüljáróra felkanyarodáskor azonban nem simán kis ívben jobbra kanyarodunk, hanem keresztezünk egy forgalmi sávot. Ez nagy íves balra kanyarodásnál természetes, jobbra kanyarodásnál viszont nem. Az alapján, amit Ön mond, egy 10 sávos útra is lehetne úgy kanyarodni, hogy sorozatos sávváltásokkal egyből a legbelső sáv jobb oldalára kanyarodunk és azt is "kis ívben jobbra kanyarodás"-nak hívnánk.
Hát pedig életszerű, hogy jobbra kisívben kanyarodva nem haladok tovább még egy sávot! A balra kanyarodás meg tiltott ezért a példa is rossz. Ami zavaró, hogy a hídra való felhajtás helyett a főútról letérhetnek az Istvántelki útra. Tényleg veszélyes helyzet, hiszen nagyobb sebességgel érkeznek oda és aki kihajt az nehezen látja be. Egyértelműbb lenne, ha tennének még valamilyen jelzést. pl: záróvonal aminek a felüljárói oldala felől lenne csak szaggatott vonal jelölés.
Az is probléma az útkereszteződében,hogy a STOP tábla és STOP vonal fel festését nem veszik figyelembe az autósok nem állnak meg .Pedig négy tábla is van az oszlopon ami külön-külön is figyelembe kellene venni.Egyből lendületből hajtanak fel a hidra vagy fordulnak jobbra kis ívbe.