Várakozás
Új hozzászólás írása
Két6ségtelen, hogy sok a bizonytalanságra okot adó szabályozás a KRESZ-ben. Néha érdemes megnézni a hatályos szabály előtti állapotot, ami segíthet az eligazodásban. Egy változás -remélhetőleg- mindig alapos megfontolás után, okkal történik. Nézzük meg, hogy a megállás szabályozására történt-e módosítás 1976. január 1-jével!
1/1975 (II. 5.) BM-KPM rendelet (mai állapot):
40. § (1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad.
2/1962 (IX. 29.) BM-KPM rendelet (előző állapot):
63. § (1) Megállni - a kijelölt várakozóhelyen és a forgalmi okból vagy műszaki hiba folytán történő megállást kivéve - csak az úttestnek a menetirány szerinti jobb oldalán a menetiránynak megfelelően, szorosan az úttest szélén szabad úgy, hogy a jármű az út szélével megközelítően párhuzamosan álljon.
Azaz a jogalkotó törölte a korábbi, a "menetiránynak megfelelően" előírást!
Az lehet egy magyarázat, hogy bizonyos értelmezések túlélik a fejlődést. Az idősek, akik 1975 előtt tanultak vezetni, rászóltak a fiatalabbakra, hogy így ne álljatok meg, ők meg a még fiatalabbaknak adták tovább. (Állítólag a legdurvább magyar káromkodások több, mint ezer éve, a kereszténység erőltetett felvételekor alakultak ki, és azóta hasonló módon öröklődnek át.)
Amíg ez a pontatlan nevelés a járművezetők között terjed, addig nincs is baj. A baj ott kezdődik, amikor a büntetés jogával rendelkezők is "hagyománytisztelő" módon járnak el, és több, mint 40 éve hatályon kívül helyzett szabályrészlet miatt büntetnek, és gátlástalanul bilincselik a kerekeket.
Új hozzászólás írása
További hozzászólások
Várakozás bal oldalon. Védőbeszéd
Megtekintve: 8170Tisztelt KRESZ Professzor!
Alaposan végigrágtam magam a korábbi bejegyzéseken és az Ön válaszain. Mégis úgy érzem védhető, ha valaki az úttest „menet irány” szerinti bal oldalán várakozik a parkoló autók között úgy, hogy a gépjármű orra szembe mutat a mellette elhaladó járművek menetirányával.
A sarkalatos kérdés, hogy melyik jármű menetirányából nézzük az esetet. Ha abból a járműnek a menetirányából elemezzük a helyzetet, amelyikből nézve orral szemben áll a parkoló autó, akkor csak azt mondhatjuk, hogy a „vétkes” az én menetirányom szempontjából a jobb oldalon áll. Ekkor viszont nem sérti meg a „vétkes” a Kresz 40.§-át, mert a menet irány szerinti jobb oldalon áll a járdával párhuzamosan. A Keresz nem szabályozza, hogy az autó orra milyen irányban nézzen.
Ha mégis vétkesnek szándékozik kimondani a közterület felügyelő a tettest, akkor csak arra hivatkozhat, hogy a jármű vezetője megsértette a Kresz 25.§-t mert nem tartotta be a jobbra tarts szabályt. Vagyis ahhoz, hogy beálljon az ő eredeti haladási iránya szerint baloldalra, át kellett hajtania a menet irány szerinti baloldalra. De ezen szabály alól van kivétel, az előzés és kikerülés esetében.
Tehát, ha „vétkes” a kikerülés céljából közlekedett a menet irány szerinti baloldalon, majd hátramenetben beállt a parkoló helyre, akkor szerintem nem követett el szabálysértést, ugyanis hátramenetben az ő menetiránya szerinti jobb oldalára állt be.
Mit gondol tisztelt Professzor Úr? Megállja ez a védőbeszéd a helyét egy bíróságon is?
AKI VÁLASZOL: A KRESZPROFESSZOR
A válasz megtekintéséhez jelentkezz be az oldalra vagy regisztrálj ha még nem tetted meg.
Kedves Klubtag! Kérjük, hogy ezen a felületen csak a cikkhez szorosan kapcsolódó hozzászólásodat írd le. Egyéb témában a kérdéseidet a jobb oldalon található kérdőjel megérintése után teheted fel!
Hozzászólások
Rozsinszky László Géza | 2024.06.20
Tisztelt Professzor Úr! Miért nem lehet egyértelműen "nem "a szabály ? Kár,hogy a rendőrség nem ellenőrzi ezt a nagyon veszélyes parkolást. Kreszvizsgára kellene kötelezni a sofőrt.
Vojtilla László Zoltán | 2022.02.25
Tisztel KRESZPROFESSZOR Úr!
Nem vagyok jogász, csak érdekel a szakterület. A jogalkotásról szóló CXXX: törvény alapvető általános rendelkezése szerint: 2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Sajnos ez nem mindenben érvényes a KRESZ-re, különben nem kellene ennyit vitatkozni az értelmezéseken.
Szerintem egy jogszabály szövegének a megfejtésében sokat segíthet, ha megnézzük az adott területen korábban érvényes volt jogszabály megfelelő részét is. A jelenlegi KRESZ elődje a 2/1962 BM-KPM közös rendelet volt.
A megállás szabályaiban van egy érdekes eltérés:
1/1975 BM-KPM 40. §
(1) Járművel megállni ? ha közúti jelzésből vagy a (2)?(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik ? csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
2/1962 BM-KPM 63.§
Megállni - a kijelölt várakozóhelyen és a forgalmi okból vagy műszaki hiba folytán történő megállást kivéve - csak az úttestnek a menetirány szerinti jobb oldalán a menetiránynak megfelelően, szorosan az úttest szélén szabad úgy, hogy a jármű az út szélével megközelítően párhuzamosan álljon.
A "menetiránynak megfelelően" előírás eltűnt a szabályozásból!
Lehet-e ez a véletlen vagy a figyelmetlenség műve? Gondolom, tudatosan történt a kihagyás.
Ha összehasonlítjuk a régi és az új szabályokat, figyelemre méltó ésszerűsítéseket fedezhetünk fel Pl. egy klasszikus útkereszteződés közelében 4×2=8 személykocsival több tud megállni vagy várakozni, mivel a 10 méteren belül tilos szabályt 5 méterre csökkentették.
Én úgy gondolom, hogy a "menetiránynak megfelelően" korlátozás elhagyása is ilyen ésszerűsítés.
Természetesen a másik oldalon lévő parkolás lehetősége sem működik mindenhol (záróvonal, párhuzamos közlekedés, erős forgalom stb,.), de egy zsúfolt mellékutcában, ahol mindkét oldalon lehet várakozni, nem túl okos és életszerű dolog többszörös tolatással megfordulni a menetirány miatt.
Gyakori érv, hogy a baloldalról elindulásnál nem lehet ugyanolyan jól belátni az úttestet. Azonban ezen az alapon az összes jobb kormányos autót el lehetne tiltani a jobb oldalon való megállástól. :)
Igazából nem is az autósokkal van a gond, hanem a pénzbehajtásra rákényszerített közterület felügyelőkkel. Ők a mozgó járművekre vonatkozó jobbra tartási és az álló járművekre vonatkozó elhelyezési szabályok összeolvasztásával indokolják a bírság általuk vélt jogalapját.
Tisztelettel: Vojtilla László
Nem vagyok jogász, csak érdekel a szakterület. A jogalkotásról szóló CXXX: törvény alapvető általános rendelkezése szerint: 2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Sajnos ez nem mindenben érvényes a KRESZ-re, különben nem kellene ennyit vitatkozni az értelmezéseken.
Szerintem egy jogszabály szövegének a megfejtésében sokat segíthet, ha megnézzük az adott területen korábban érvényes volt jogszabály megfelelő részét is. A jelenlegi KRESZ elődje a 2/1962 BM-KPM közös rendelet volt.
A megállás szabályaiban van egy érdekes eltérés:
1/1975 BM-KPM 40. §
(1) Járművel megállni ? ha közúti jelzésből vagy a (2)?(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik ? csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
2/1962 BM-KPM 63.§
Megállni - a kijelölt várakozóhelyen és a forgalmi okból vagy műszaki hiba folytán történő megállást kivéve - csak az úttestnek a menetirány szerinti jobb oldalán a menetiránynak megfelelően, szorosan az úttest szélén szabad úgy, hogy a jármű az út szélével megközelítően párhuzamosan álljon.
A "menetiránynak megfelelően" előírás eltűnt a szabályozásból!
Lehet-e ez a véletlen vagy a figyelmetlenség műve? Gondolom, tudatosan történt a kihagyás.
Ha összehasonlítjuk a régi és az új szabályokat, figyelemre méltó ésszerűsítéseket fedezhetünk fel Pl. egy klasszikus útkereszteződés közelében 4×2=8 személykocsival több tud megállni vagy várakozni, mivel a 10 méteren belül tilos szabályt 5 méterre csökkentették.
Én úgy gondolom, hogy a "menetiránynak megfelelően" korlátozás elhagyása is ilyen ésszerűsítés.
Természetesen a másik oldalon lévő parkolás lehetősége sem működik mindenhol (záróvonal, párhuzamos közlekedés, erős forgalom stb,.), de egy zsúfolt mellékutcában, ahol mindkét oldalon lehet várakozni, nem túl okos és életszerű dolog többszörös tolatással megfordulni a menetirány miatt.
Gyakori érv, hogy a baloldalról elindulásnál nem lehet ugyanolyan jól belátni az úttestet. Azonban ezen az alapon az összes jobb kormányos autót el lehetne tiltani a jobb oldalon való megállástól. :)
Igazából nem is az autósokkal van a gond, hanem a pénzbehajtásra rákényszerített közterület felügyelőkkel. Ők a mozgó járművekre vonatkozó jobbra tartási és az álló járművekre vonatkozó elhelyezési szabályok összeolvasztásával indokolják a bírság általuk vélt jogalapját.
Tisztelettel: Vojtilla László
A KRESZPROFESSZOR | 2022.02.25
@Vojtilla László Zoltán
Valóban a jobbratartás alapszabálya alapján nem lehetne szabályosan a menetirány szerinti bal oldalon megállni, hiszen:
"Járművel az úttesten ? az előzés és kikerülés esetét kivéve ? annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni."
Ahhoz hogy valaki bal szélen tudjon parkolni, át kell hajtania a bal oldalra, amit viszont csak kikerülés és előzés esetén szabad.
"Járművel az úttesten ? az előzés és kikerülés esetét kivéve ? annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni."
Ahhoz hogy valaki bal szélen tudjon parkolni, át kell hajtania a bal oldalra, amit viszont csak kikerülés és előzés esetén szabad.
NagyPeti | 2020.01.13
Tisztelt Kreszprofesszor!
Ha két sáv széles egyirányúban a bal oldalon fel vannak festve parkolóhelyek, de üresek, egyéb jelzés nincs, megállhatok a jobb oldalon?
Ha két sáv széles egyirányúban a bal oldalon fel vannak festve parkolóhelyek, de üresek, egyéb jelzés nincs, megállhatok a jobb oldalon?
rehabosmaci | 2019.07.08
Tiszteletem , rehabmaci vagyok és kérdezni szeretném Önt rehabilitációs járműhasználattal kapcsolatban ! Mivel most fogok használni életemben először mozgásszervi betegségeim miatt ilyen eszközt , kérem javasoljon olyan honlapot , ahol ezekről a közlekedési szabályokról tájékozódhatom ! Üdvözlettel : rehabmaci
seamandarin | 2017.09.22
Lakóhelyem környékén keskeny utcák vannak. A kialakult gyakorlat szerint az utca egyik oldalán parkolnak, a másik felén haladnak a járművek. Ha szemből érkezők találkoznak, egyikük félreáll, ha kell az első kereszteződésnél, és megvárja a szemből érkezőt. A parkoló oldalt mindkét irányból igénybe veszik, már évtizedek óta. Nem is működhet másként, mert ha mindkét oldalon parkolnának, lehetetlenné válna a forgalom.
gazso | 2017.08.22
A menetirány szerinti jobb oldal jól megfogalmazásra került a KRESZ I. függelék d) pontban, idézem:
"d) Menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely ? a menetirányt tekintve ? az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő."
A menetirány tehát az úttesthez kötődik, nem a járműhöz. Ezért kapott helyet az úttal kapcsolatos fogalmak között.
Az egyirányú út, körforgalom és a háromtestű út szélső testei esetében az egész úttestről van szó, egyéb esetekben (a valós vagy elképzelt útburkolati jel kiterjedésétől eltekintve) az úttestet a két menetirány szerint kettéoszlik a két "menetirány szerinti jobb oldal"-ra.
Ezért nincs értelme a jármű menetirányával érvelni a KRESZ rendelkezéseivel kapcsolatban, az úttest vagy az úttest adott felének menetirányáról lehet beszélni.
"d) Menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely ? a menetirányt tekintve ? az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő."
A menetirány tehát az úttesthez kötődik, nem a járműhöz. Ezért kapott helyet az úttal kapcsolatos fogalmak között.
Az egyirányú út, körforgalom és a háromtestű út szélső testei esetében az egész úttestről van szó, egyéb esetekben (a valós vagy elképzelt útburkolati jel kiterjedésétől eltekintve) az úttestet a két menetirány szerint kettéoszlik a két "menetirány szerinti jobb oldal"-ra.
Ezért nincs értelme a jármű menetirányával érvelni a KRESZ rendelkezéseivel kapcsolatban, az úttest vagy az úttest adott felének menetirányáról lehet beszélni.
VLaciZ | 2017.08.22
Két6ségtelen, hogy sok a bizonytalanságra okot adó szabályozás a KRESZ-ben. Néha érdemes megnézni a hatályos szabály előtti állapotot, ami segíthet az eligazodásban. Egy változás -remélhetőleg- mindig alapos megfontolás után, okkal történik. Nézzük meg, hogy a megállás szabályozására történt-e módosítás 1976. január 1-jével!
1/1975 (II. 5.) BM-KPM rendelet (mai állapot):
40. § (1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad.
2/1962 (IX. 29.) BM-KPM rendelet (előző állapot):
63. § (1) Megállni - a kijelölt várakozóhelyen és a forgalmi okból vagy műszaki hiba folytán történő megállást kivéve - csak az úttestnek a menetirány szerinti jobb oldalán a menetiránynak megfelelően, szorosan az úttest szélén szabad úgy, hogy a jármű az út szélével megközelítően párhuzamosan álljon.
Azaz a jogalkotó törölte a korábbi, a "menetiránynak megfelelően" előírást!
Az lehet egy magyarázat, hogy bizonyos értelmezések túlélik a fejlődést. Az idősek, akik 1975 előtt tanultak vezetni, rászóltak a fiatalabbakra, hogy így ne álljatok meg, ők meg a még fiatalabbaknak adták tovább. (Állítólag a legdurvább magyar káromkodások több, mint ezer éve, a kereszténység erőltetett felvételekor alakultak ki, és azóta hasonló módon öröklődnek át.)
Amíg ez a pontatlan nevelés a járművezetők között terjed, addig nincs is baj. A baj ott kezdődik, amikor a büntetés jogával rendelkezők is "hagyománytisztelő" módon járnak el, és több, mint 40 éve hatályon kívül helyzett szabályrészlet miatt büntetnek, és gátlástalanul bilincselik a kerekeket.
Telepy Miklós | 2017.08.20
Köszönöm a választ.
Az álló járműnek szerintem nincs menetiránya, tehát az ő szempontjából nem értelmezhető a helyzet. Egy járműnek csak akkor határozható meg a menetiránya, ha mozog. Tehát az úgymond "szabálytalanul várakozó autó" a menetirány szerinti jobb oldalon áll, mert az úttest azon oldala nem nevezhető bal oldalnak.
A másik ellenérvét azért nem tudom elfogadni, mert ha kikerülés címén már - néhány centivel - túl haladtam a kikerült álló jármű mellett, azzal megvalósult a kikerülés, tehát nem sértettem meg a Kresz 25.§-t. Tehát ezen paragrafus megsértéséért nem büntethetne a rendőr. Nem tiltja a KRESZ, hogy a kikerülés befejeztével közlekedhetek-e hátramenetbe. Az persze, egy újabb vita tárgya lehetne, hogy mikor kerül befejezésre egy kikerülés. Életszerű a szituáció, mert könnyen előfordulhat, hogy akkor veszek észre a túl oldalon egy üres helyet, amikor éppen kikerültem egy álló járművet, és még a bal oldalon vagyok.
A kikerülés volt az ok, amiért a bal oldalon közlekedtem, de ez nem szabálytalan. Utána pedig hátramenetben a menetirányom szerinti jobb oldalra álltam be.
Várom válaszát!
Az álló járműnek szerintem nincs menetiránya, tehát az ő szempontjából nem értelmezhető a helyzet. Egy járműnek csak akkor határozható meg a menetiránya, ha mozog. Tehát az úgymond "szabálytalanul várakozó autó" a menetirány szerinti jobb oldalon áll, mert az úttest azon oldala nem nevezhető bal oldalnak.
A másik ellenérvét azért nem tudom elfogadni, mert ha kikerülés címén már - néhány centivel - túl haladtam a kikerült álló jármű mellett, azzal megvalósult a kikerülés, tehát nem sértettem meg a Kresz 25.§-t. Tehát ezen paragrafus megsértéséért nem büntethetne a rendőr. Nem tiltja a KRESZ, hogy a kikerülés befejeztével közlekedhetek-e hátramenetbe. Az persze, egy újabb vita tárgya lehetne, hogy mikor kerül befejezésre egy kikerülés. Életszerű a szituáció, mert könnyen előfordulhat, hogy akkor veszek észre a túl oldalon egy üres helyet, amikor éppen kikerültem egy álló járművet, és még a bal oldalon vagyok.
A kikerülés volt az ok, amiért a bal oldalon közlekedtem, de ez nem szabálytalan. Utána pedig hátramenetben a menetirányom szerinti jobb oldalra álltam be.
Várom válaszát!
A KRESZPROFESSZOR | 2017.08.20
@Telepy Miklós
Jó kérdés, hogy hány autó áll be úgy a bal oldalra, hogy közben kikerülést hajtott végre? Ha pedig mégis, akkor még arra is kellett ügyelnie, hogy kikerülés közben a szemből érkezőt ne zavarja, tehát ez az 1 ezrelékes eset.
Ennél egyébként már az is jobb eset - mert ilyet is írtak már - amikor egy daru tette be oda az autót...
Én úgy gondolom, hogy a megállás feltételeit még menet közben kell vizsgálni, amikoris van menetirány szerinti oldal.
De mint említettem, a KRESZ szabályait vizsgálva a menetirány szerinti jobb oldal mindig az autók általános haladási irányának megfelelő oldal. Tehát az út menetirány szerinti jobb oldala számít és nem az álló vagy haladó autóké.
Ennél egyébként már az is jobb eset - mert ilyet is írtak már - amikor egy daru tette be oda az autót...
Én úgy gondolom, hogy a megállás feltételeit még menet közben kell vizsgálni, amikoris van menetirány szerinti oldal.
De mint említettem, a KRESZ szabályait vizsgálva a menetirány szerinti jobb oldal mindig az autók általános haladási irányának megfelelő oldal. Tehát az út menetirány szerinti jobb oldala számít és nem az álló vagy haladó autóké.
NagyPeti | 2020.01.13
@A KRESZPROFESSZOR
Szerintem nettó hülyeség a felvetés is, sőt, kifejezetten veszélyes kétirányúban bal oldalon parkolni balkormányos autóval. Az meg egyenesen közveszélyes elmebeteg, aki beengedi szemből a bringásokat olyan egyirányúba, ahol a bal oldalon párhuzamos parkolás van. Persze ez csak az én személyes véleményem...
Hosszászólás küldése
Klubtag Számláló
10.413
Legfrissebb hír
A legújabb jogsi kódok
A kártya formátumú vezetői engedélybe bejegyezhető kódok jegyzéke.
8. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez
Érvényes 2017.01.01-től.
KRESZ Kommandó
Fotózd le, ha valami érdekeset látsz!
Legolvasottabb cikkeink
- A legújabb jogsi kódok
- Kinek van elsőbbsége?
- Kerékáros és utasa
- Várakozás bal oldalon. Védőbeszéd
- Baleset a keresztező kerékpárúton
- Sávonkénti sebességkorlátozás
- Sávonkét 50 km/óra?
- Bal oldali parkolás
- Csomag az első ülésen
- Előzés a Bécsi úton
- Egy szivatós újpesti kereszteződésben
- Most akkor mennyi is a minimum autópályán/(autóúton)?
- Jobbkéz szabály és balra kanyarodás
- Gyalogos elsőbbsége, ha a közelben zebra van
- Megállás különösen veszélyes helyen.
Legutóbbi hozzászólások
- GálMihály - Parkolás járdaszigeten mozgássérült igazolvánnyal
- Andr1s - Megállni (várakozni) tilos, adott napon
- Andr1s - A KRESZ legröhejesebb szabálya
- Andr1s - A KRESZ legröhejesebb szabálya
- Andr1s - Megállni (várakozni) tilos, adott napon
- Andr1s - Megállási, várakozási tilalmak
- Bakter0 - Értelmezhetetlen kereszteződés
- Rozsinszky László Géza - Várakozás bal oldalon. Védőbeszéd
- Dr. Weltner János - A Kreszprofesszor járja az utakat és magyaráz - indexelés kötelező haladási iránynál
- Passzív Lábujj - Elsőbbség a kijelölt gyalogosátkelőhelyen
- valikor - Parkolás kapukijáróban
- Sparhelt - Sávváltás középre.
- Szokol Károly - Elsőbbség a STOP táblánál
- Andr1s - Útpatka vagy minek is hívják?
- karlo - Kerékpárúton gyalogos