KRESZ
Kanyarodó főútvonal
Irányváltoztatás
Index
Új hozzászólás írása
Új hozzászólás írása
További hozzászólások
Akarsz fogadást nyerni? KRESZ feladvány.
Megtekintve: 24258A képen látható helyen, ha a következő kereszteződésben jobbra szeretnél kanyarodni, kell irányt jelezni vagy nem?
Ismerősöket megkérdezve, szinte mindenki határozottan azt mondta, itt nem kell indexelni, akkor, ha jobbra megyünk.
Vajon igazuk volt?
És lám, kiálltam a helyszínre, megfigyeltem és tízből kilencen nem is jeleztek. Szinte hallottam az érvelésüket is, hogy amikor egy főút kanyarodik, akkor nem történik irányváltoztatás, tehát nem kell irányjelzőt használni.
Pedig tévedtek, itt ezen a helyen kellene jelezni!
Elmesélem miért:
Persze azt nem állítom, hogy a KRESZ kizárólag logikus szabályokat tartalmaz, és elfogadom, ez sem teljesen azok közé tartozik, de a lényeg, hogy az említett helyen aki jobbra kanyarodik köteles az irányjelzőjét használni! És tudom, hogy az index hiánya miatt nem nagyon szoktak a rendőrök büntetni, de ha mégis, akkor kapásból 3 büntetőponttal jutalmazhatnak, tehát mégiscsak érdemes lenne pontosan tudni és betartani az ezzel kapcsolatos szabályokat.
A KRESZ az irányváltoztatással kapcsolatban a következő példálózást írja:
Irányt változtat, aki: "terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér..."
Azaz nem változtat irányt az, aki a kanyarodó főútvonalon továbbhajt, amit külön meg is említ a szabály: "A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést". Ebből egyértelműen következik, hogy aki kanyarodó főútvonalon továbbhalad, az nem köteles indexelni.
Ha ez így van, akkor meg miért állítom azt, hogy itt mégiscsak kell irányt jelezni?
Azért, mert a fenti képen látható tábla nem kanyarodó főútvonalat ábrázol!
Az a jelzés valahogy így néz ki:
Ami pedig a fényképen látható az egy olyan tábla, amelynek a neve: "Útkereszteződés alárendelt úttal", ahol az elhelyezett kiegészítő tábla mutatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését.
Azaz ezen a helyen nem olyan főútvonalon közlekedünk, amelyik elkanyarodik.
Persze jogos lehet a kérdés, hogy nem mindegy? Védett út, vagy főútvonal?
Nem, mert hivatalosan nincs védett útvonal, csak védett kereszteződés!
Azaz a főútvonalon haladva - amíg főútvonal vége tábla nincs - jogosan számíthatunk arra, hogy végig elsőbbségünk lesz a keresztező úton érkezőkkel szemben.
Míg a fényképen látható útvonalon a következő kereszteződésben ugyan elsőbbségünk lesz - ezt mutatja a tábla -, de az azutáninál ez már egyáltalán nem biztos.
Összefoglalva:
A KRESZ alapján csak az útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén nem kell irányt jelezni, egyéb esetben szükséges, ha jobbra vagy balra kívánunk elkanyarodni, még akkor is, ha eközben a betorkolló úton érkezőkkel szemben elsőbbségünk van.
Aki elmagyarázta:
Pető Attila a „Kreszprofesszor”
Kiegészítés
Több hozzászóló megjegyzését átböngészve szeretném felhívni a figyelmet a következőkre:
A kanyarodó főútvonal az az eset, amikor az út vonalvezetése a kereszteződésben úgymond megtörik, és nem az általában megszokott módon egyenesen, hanem jobbra vagy balra folytatódik tovább. De ettől még főútvonalról van szó a kereszteződés előtt és után is - hiszen a főútvonal a főútvonal vége jelzésénél ér véget -, éppen ezért említi meg a KRESZ is, hogy nem történik irányváltoztatás a fizikai értelemben vett kanyarodás közben sem.
Ugyanakkor az "Útkereszteződés alárendelt úttal" tábla viszont csak az adott kereszteződésben írja le elsőbbségadás szempontjából a forgalmi rendet. Még az is előfordulhat hogy az előző vagy következő kereszteződében akár jobbkéz-szabály van, vagy az innen érkezőnek kell tábla alapján elsőbbséget adni.
Tehát nem egy útvonalat jelez a tábla, hanem kizárólag a kereszteződés elsőbbségi viszonyára hívja fel a figyelmet. (Ezért sincs benne a KRESZ péládlózó felsorolásában, ahol a kanyarodó főútvonal és a kanyarodó szilárd burkolatú út is megtalálható.)
Azaz ebben az esetben jobbra vagy balra kanyarodva - még akkor is ha elsőbbséget élvezünk a betorkollókkal szemben -, irányt változtatunk, tehát jelezni kell.
Tudom, egy kicsit megtévesztő a kiegészítő tábla, hiszen ugyanúgy néz ki, mint a kanyarodó főútvonal esetében. Talán szerencsésebb lenne egy ilyen jelzést alkalmazni:
Íme olyan kereszteződés, ahol nem helyezték el az "Útkereszteződés alárendelt úttal" táblát, csak a sarkokon látható elsőbbségadás kötelező jelzésekből lehet a forgalmi rendre következtetni:
Kedves Klubtag! Kérjük, hogy ezen a felületen csak a cikkhez szorosan kapcsolódó hozzászólásodat írd le. Egyéb témában a kérdéseidet a jobb oldalon található kérdőjel megérintése után teheted fel!
Hozzászólások
insomnia | 2020.06.27
Teljes mértékben igazuk volt, irányjelzésre nem kötelez a kresz, de a lehetőséget sem zárja ki. Gyalogos szempontjából lenne egyedül fontos, na nem a szabályosan közlekedővel, hanem azzal szemben aki megy mint a mérgezett egér, nem érdekli, hol és mikor lép le az úttestre.
Olvasd el újra. (Amúgy eleve nem ide illő paragrafusból idéztél, de erről később.)
"terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér..."
"főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér..."
"letér..."
"LETÉR"
Ha a főútvonal jobb oldalra kanyarodva folytatódik, és ezen az úton mi tovább szeretnénk haladni, azaz jobbra kanyarodni, akkor az vezetés szempontjából nem minősül irányváltoztatásnak(!), pláne nem letérésnek. Letérni erről az útvonalról csak balra (és, ha még folytatódna is, akkor egyenesen) tudsz, ez esetben bal oldali indexet kell alkalmazni. Kanyarodás és irányváltoztatás nem ugyanaz.
Sok helyen nincs kint a főútvonal tábla, ezért csak megfigyeléssel következtethető ki, hogy min is haladunk. Pl. ha elsőbbségadás kötelezésére szolgáló tábla övezi az útvonalat, akkor elég valószínű, hogy főútvonalon haladunk.
Olvasd el újra. (Amúgy eleve nem ide illő paragrafusból idéztél, de erről később.)
"terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér..."
"főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér..."
"letér..."
"LETÉR"
Ha a főútvonal jobb oldalra kanyarodva folytatódik, és ezen az úton mi tovább szeretnénk haladni, azaz jobbra kanyarodni, akkor az vezetés szempontjából nem minősül irányváltoztatásnak(!), pláne nem letérésnek. Letérni erről az útvonalról csak balra (és, ha még folytatódna is, akkor egyenesen) tudsz, ez esetben bal oldali indexet kell alkalmazni. Kanyarodás és irányváltoztatás nem ugyanaz.
Sok helyen nincs kint a főútvonal tábla, ezért csak megfigyeléssel következtethető ki, hogy min is haladunk. Pl. ha elsőbbségadás kötelezésére szolgáló tábla övezi az útvonalat, akkor elég valószínű, hogy főútvonalon haladunk.
Herstof | 2020.12.07
@insomnia
Ha nincs kint a főútvonal tábla, akkor az nem főútvonal. Attól, hogy fejben kiteszed a főútvonal táblát, még nem lesz főútvonal. Szerintem.
gazso | 2018.12.04
Korábbi kommentek kicsit újragondolva.
A jogalkotó nem kicsit kavart, amikor Bécsben aláírt Közúti Jelzési Egyezmény magyar fordításában (2004. évi XCI tv.) és a KRESZben ugyanazt a szófordulatot: "elsőbbséggel rendelkező út" egészen más értelemben használja. A kavarodás jelentős része ebből is származhat.
Ami a Bécsben aláírt Közúti Jelzési Egyezmény szövegét illeti, abban az "ELSŐBBSÉGGEL RENDELKEZŐ ÚT" jellemzően így, csupa nagy betűvel a "PRIORITY ROAD" fordítása, és a KRESZ-beli főútvonallal egyezik meg (a táblaképek azonosak).
Míg a KRESZ a 16. § (1) bekezdés u) pontjában a KRESZ az "elsőbbséggel rendelkező út" szófordulatot nem főútvonalra használja (hanem a kereszteződés alárendelt úttal veszélyt jelző táblával jelzett kereszteződésekre, akár kiegészítő tábla nélkül is, és csak arra!)
Ebből az következik, hogy a két jogszabály alkalmazásában ez a szófordulat jelentése eltér.
Ami az irányváltást és irányjelzést illeti, a kérdés az, hogy az útkereszteződés a KRESZ alkalmazásában milyen utak kereszteződése: két egyenes úté, vagy egy kanyarodó úté és betorkolló utaké. A 16. § (1) bekezdés (u) egyértelműen az utóbbi választ adja a kérdésre: "A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutathatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését"! Tehát a KRESZ alkalmazásában van egy kanyarodó utunk, meg vannak betorkolló utak. Innentől a kereszteződésben az és csak az nem vált irányt, aki követi az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését. (Tehát aki a macisajt mögül érkezik és fizikailag egyenesen halad, az is irányt vált! Ha indexel, nem tudhatod, egyenesen halad-e majd vagy kanyarodni készül)
A jogalkotó nem kicsit kavart, amikor Bécsben aláírt Közúti Jelzési Egyezmény magyar fordításában (2004. évi XCI tv.) és a KRESZben ugyanazt a szófordulatot: "elsőbbséggel rendelkező út" egészen más értelemben használja. A kavarodás jelentős része ebből is származhat.
Ami a Bécsben aláírt Közúti Jelzési Egyezmény szövegét illeti, abban az "ELSŐBBSÉGGEL RENDELKEZŐ ÚT" jellemzően így, csupa nagy betűvel a "PRIORITY ROAD" fordítása, és a KRESZ-beli főútvonallal egyezik meg (a táblaképek azonosak).
Míg a KRESZ a 16. § (1) bekezdés u) pontjában a KRESZ az "elsőbbséggel rendelkező út" szófordulatot nem főútvonalra használja (hanem a kereszteződés alárendelt úttal veszélyt jelző táblával jelzett kereszteződésekre, akár kiegészítő tábla nélkül is, és csak arra!)
Ebből az következik, hogy a két jogszabály alkalmazásában ez a szófordulat jelentése eltér.
Ami az irányváltást és irányjelzést illeti, a kérdés az, hogy az útkereszteződés a KRESZ alkalmazásában milyen utak kereszteződése: két egyenes úté, vagy egy kanyarodó úté és betorkolló utaké. A 16. § (1) bekezdés (u) egyértelműen az utóbbi választ adja a kérdésre: "A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutathatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését"! Tehát a KRESZ alkalmazásában van egy kanyarodó utunk, meg vannak betorkolló utak. Innentől a kereszteződésben az és csak az nem vált irányt, aki követi az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését. (Tehát aki a macisajt mögül érkezik és fizikailag egyenesen halad, az is irányt vált! Ha indexel, nem tudhatod, egyenesen halad-e majd vagy kanyarodni készül)
llaci56 | 2018.11.30
És ha egyenesen megyek tovább, kell-e jelezni?
Ugyanis újabban egyes v.b. -ok azért buktatnak, ha kanyarodó elsőbbséggel rendelkező útról egyenesen továbbhaladva nem jelez a tanuló. (Nincs út szélét jelző vonal és semmi egyéb ami indokolná.)
Ugyanis újabban egyes v.b. -ok azért buktatnak, ha kanyarodó elsőbbséggel rendelkező útról egyenesen továbbhaladva nem jelez a tanuló. (Nincs út szélét jelző vonal és semmi egyéb ami indokolná.)
gazso | 2018.12.04
@llaci56
Véleményem szerint kell irányjelezni, ha alárendelt útra hajtasz a védett útról.
Ld. egyrészt a KRESZ 29. § (1) bekezdés
"Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. "
Kiemelem: "másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb." a stb. miatt egyértelműen példálózó felsorolás, a két letérős példa egyértelművé teszi, hogy fizikailag egyenesen is tudsz másik útra bekanyarodni.
valamint 16. § (1) bekezdés u) pontot:
?Útkereszteződés alárendelt úttal? (89. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkereszteződés van, amelyben a járműnek elsőbbsége van a keresztező úton érkező járművel szemben; a jelzőtábla azt is jelezheti, hogy az alárendelt út melyik irányból torkollik az elsőbbséggel rendelkező útba (89/a ábra). A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutathatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését (89/b ábra);
Kiemelném, hogy a KRESZ alkalmazásában az ilyen kereszteződés az elsőbbséggel rendelkező kanyarodó útból és alárendelt útból/utakból áll. Tehát amikor az elsőbbséggel rendelkező útról érkezve fizikailag egyenesen hagyod el a kereszteződést, akkor az alárendelt úton hagyod el a kereszteződést, letérsz az útról másik útra.
Ld. egyrészt a KRESZ 29. § (1) bekezdés
"Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. "
Kiemelem: "másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb." a stb. miatt egyértelműen példálózó felsorolás, a két letérős példa egyértelművé teszi, hogy fizikailag egyenesen is tudsz másik útra bekanyarodni.
valamint 16. § (1) bekezdés u) pontot:
?Útkereszteződés alárendelt úttal? (89. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkereszteződés van, amelyben a járműnek elsőbbsége van a keresztező úton érkező járművel szemben; a jelzőtábla azt is jelezheti, hogy az alárendelt út melyik irányból torkollik az elsőbbséggel rendelkező útba (89/a ábra). A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutathatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését (89/b ábra);
Kiemelném, hogy a KRESZ alkalmazásában az ilyen kereszteződés az elsőbbséggel rendelkező kanyarodó útból és alárendelt útból/utakból áll. Tehát amikor az elsőbbséggel rendelkező útról érkezve fizikailag egyenesen hagyod el a kereszteződést, akkor az alárendelt úton hagyod el a kereszteződést, letérsz az útról másik útra.
outsider | 2019.04.22
@gazso
Kedves Gazso!
Ha jól értem két esetben is balra kell indexelni. Ha egyenesen hajtasz le a védett útról, és ha balra hajtasz le akkor is. Honnan tudják a többiek hogy egyenesen mész vagy balra?
Ha jól értem két esetben is balra kell indexelni. Ha egyenesen hajtasz le a védett útról, és ha balra hajtasz le akkor is. Honnan tudják a többiek hogy egyenesen mész vagy balra?
insomnia | 2020.06.27
@outsider
Sehonnan, és nem is kell tudniuk (oké.. kivéve a főútvonalon haladóknak)! Ez a legszebb az egészben! Alárendelt útról érkezőknek kint van az elsőbbségadás kötelező tábla, szépen katonásan kivárják, míg kitalálják a főútvonalról érkező gépjárművek, hogy merre is akarnak továbbhaladni. Hierarchia van, erre épül a rendszer, ettől lesz egyértelmű az egész.
Szintén főútvonalon haladó járművel szemben viszont nem lesz elsőbbsége, ha akadályozná az irányváltoztatással az útját. Ezért fontos az indexelés, de lényegtelen milyen irányba (jobbra kanyarodó főútvonalon), mivel mindenféleképpen akadályozná az ellenkező irányba haladó elhaladását. Tehát, ha itt balra akarnánk kanyarodni, akkor meg kéne várnunk, míg a jobbról érkező bekanyarodva, iránváltoztatás nélkül továbbhalad a főútvonalon.
Bal oldalra kanyarodó főútvonalnál meg igazából megint csak lényegtelen, mert se egyenesen, se jobbra letérve nem akadályoznánk az ellenkező irányba elhaladó gépjármű útját. Mindenkivel szemben elsőbbséget élvezünk. (Kivéve gyalogossal szemben, de csak a kereszteződést elhagyva.)
Ha mindkét fél egyenesen, azaz irányváltoztatással akarna letérni az főútvonalról, ezt jelezve kidobná mindenki a bal indexet, akkor jobbkéz-szabály szerint fog eldőlni ki indulhat el először.
Szintén főútvonalon haladó járművel szemben viszont nem lesz elsőbbsége, ha akadályozná az irányváltoztatással az útját. Ezért fontos az indexelés, de lényegtelen milyen irányba (jobbra kanyarodó főútvonalon), mivel mindenféleképpen akadályozná az ellenkező irányba haladó elhaladását. Tehát, ha itt balra akarnánk kanyarodni, akkor meg kéne várnunk, míg a jobbról érkező bekanyarodva, iránváltoztatás nélkül továbbhalad a főútvonalon.
Bal oldalra kanyarodó főútvonalnál meg igazából megint csak lényegtelen, mert se egyenesen, se jobbra letérve nem akadályoznánk az ellenkező irányba elhaladó gépjármű útját. Mindenkivel szemben elsőbbséget élvezünk. (Kivéve gyalogossal szemben, de csak a kereszteződést elhagyva.)
Ha mindkét fél egyenesen, azaz irányváltoztatással akarna letérni az főútvonalról, ezt jelezve kidobná mindenki a bal indexet, akkor jobbkéz-szabály szerint fog eldőlni ki indulhat el először.
insomnia | 2020.06.27
@outsider
Sehonnan, és nem is kell tudniuk (oké.. kivéve a főútvonalon haladóknak)! Ez a legszebb az egészben! Alárendelt útról érkezőknek kint van az elsőbbségadás kötelező tábla, szépen katonásan kivárják, míg kitalálják a főútvonalról érkező gépjárművek, hogy merre is akarnak továbbhaladni. Hierarchia van, erre épül a rendszer, ettől lesz egyértelmű az egész.
Szintén főútvonalon haladó járművel szemben viszont nem lesz elsőbbsége, ha akadályozná az irányváltoztatással az útját. Ezért fontos az indexelés, de lényegtelen milyen irányba (jobbra kanyarodó főútvonalon), mivel mindenféleképpen akadályozná az ellenkező irányba haladó elhaladását. Tehát, ha itt balra akarnánk kanyarodni, akkor meg kéne várnunk, míg a jobbról érkező bekanyarodva, iránváltoztatás nélkül továbbhalad a főútvonalon.
Bal oldalra kanyarodó főútvonalnál meg igazából megint csak lényegtelen, mert se egyenesen, se jobbra letérve nem akadályoznánk az ellenkező irányba elhaladó gépjármű útját. Mindenkivel szemben elsőbbséget élvezünk. (Kivéve gyalogossal szemben, de csak a kereszteződést elhagyva.)
Ha mindkét fél egyenesen, azaz irányváltoztatással akarna letérni az főútvonalról, ezt jelezve kidobná mindenki a bal indexet, akkor jobbkéz-szabály szerint fog eldőlni ki indulhat el először.
Szintén főútvonalon haladó járművel szemben viszont nem lesz elsőbbsége, ha akadályozná az irányváltoztatással az útját. Ezért fontos az indexelés, de lényegtelen milyen irányba (jobbra kanyarodó főútvonalon), mivel mindenféleképpen akadályozná az ellenkező irányba haladó elhaladását. Tehát, ha itt balra akarnánk kanyarodni, akkor meg kéne várnunk, míg a jobbról érkező bekanyarodva, iránváltoztatás nélkül továbbhalad a főútvonalon.
Bal oldalra kanyarodó főútvonalnál meg igazából megint csak lényegtelen, mert se egyenesen, se jobbra letérve nem akadályoznánk az ellenkező irányba elhaladó gépjármű útját. Mindenkivel szemben elsőbbséget élvezünk. (Kivéve gyalogossal szemben, de csak a kereszteződést elhagyva.)
Ha mindkét fél egyenesen, azaz irányváltoztatással akarna letérni az főútvonalról, ezt jelezve kidobná mindenki a bal indexet, akkor jobbkéz-szabály szerint fog eldőlni ki indulhat el először.
llaci56 | 2018.12.01
@llaci56
Kedves Attila!
(Még az e-learning előtti továbbképzések idejéből ismerjük is egymást...)
Lejjebb megtaláltam erre vonatkozó okfejtésedet. Én is így tudom, és tanítom 1000 éve. Bár érdekes, hogy egyetlen tananyag vagy vizsga kép sem foglalkozik ezzel a helyzettel. A vizsgakérdések között csak egyenes alárendelt út van, vagy ha mégis kanyarodik, akkor kanyarodó főútvonal alá van rendelve.
És ezt nem érti meg senki! Mármint, hogy a főútvonal az egy "útvonal" és az "elsőbbséggel rendelkező út" az "út" és nem útvonal.
(Még az e-learning előtti továbbképzések idejéből ismerjük is egymást...)
Lejjebb megtaláltam erre vonatkozó okfejtésedet. Én is így tudom, és tanítom 1000 éve. Bár érdekes, hogy egyetlen tananyag vagy vizsga kép sem foglalkozik ezzel a helyzettel. A vizsgakérdések között csak egyenes alárendelt út van, vagy ha mégis kanyarodik, akkor kanyarodó főútvonal alá van rendelve.
És ezt nem érti meg senki! Mármint, hogy a főútvonal az egy "útvonal" és az "elsőbbséggel rendelkező út" az "út" és nem útvonal.
Zahorán Gyula | 2018.06.18
A "kereszteződés alárendelt úttal" helyett esetleg jó lenne: "veszélyes útkanyarulat jobbra".
Illetve régebben láttam olyan megoldást, hogy a kereszteződés előtt-után pár 10 méterrel elhelyeznek főútvonal, ill főútvonal vége,, táblákat.
(viszont nonszensz, h azon a szakaszon akkor nem bringázhat 12 év alatti, pedig nem túl forgalmas területnek látszik)
Illetve régebben láttam olyan megoldást, hogy a kereszteződés előtt-után pár 10 méterrel elhelyeznek főútvonal, ill főútvonal vége,, táblákat.
(viszont nonszensz, h azon a szakaszon akkor nem bringázhat 12 év alatti, pedig nem túl forgalmas területnek látszik)
gazso | 2018.07.02
@Zahorán Gyula
A veszélyt itt nem maga a kanyarulat, hanem a nem megszokott geometriájú kereszteződés okozza.
Épp ezért helyes a legelső fotón szereplő tábla.
Az utolsó fotó feletti ábra pedig szerintem továbbra is nonszensz, nem kompatibilis a Bécsi Közút Jelzési Egyezménnyel a dolog, szóval a kérdés innentől nincs is a magyar jogalkotó kezében (legalábbis amíg ki nem lépünk ebből a nemzetközi szerződésből).
Épp ezért helyes a legelső fotón szereplő tábla.
Az utolsó fotó feletti ábra pedig szerintem továbbra is nonszensz, nem kompatibilis a Bécsi Közút Jelzési Egyezménnyel a dolog, szóval a kérdés innentől nincs is a magyar jogalkotó kezében (legalábbis amíg ki nem lépünk ebből a nemzetközi szerződésből).
Debreceni Tibor | 2018.05.23
Mivel nem látható az elsőbbséggel rendelkező útvonal elejére kihelyezett jelzőtábla - a mi befolyásolhatja a vélemény nyilvánítást- addig csak rész igazságról lehet szó.
gazso | 2017.05.02
Ami a főútvonalat és a főútvonal végét illeti, egyetértek KRESZprofesszor válaszával.
Az eredeti kérdésben viszont továbbra sem.
Miről van szó, mi a kérdés?
KRESZ 29. §
"(1) _Aki_ _járművel_ _irányt_ _változtat_ (_terelővonalat_, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát _átlépi_, forgalmi sávot változtat, _másik_ _útra_ _bekanyarodik_, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
(2) _Az_ _irányváltoztatást_ ? ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást ? a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott _irányjelzéssel_ _kell_ _jelezni_. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet."
(kiemelések tőlem)
Tehát az a kérdés, ki változtat irányt, ki marad ugyanazon az úton, és ki kanyarodik be másik útra: az, aki fizikailag egyenesen marad, vagy aki a kiegészítő tábla szerint vastagon jelzett irányba (a fenti példákon fizikailag jobbra) hagyja el a kereszteződést. Erről szól a vita.
Itt nem lehet figyelmen kívül hagyni a KRESZ azon rendelkezését, hogy mit jelent a kiegészítő tábla az "útkereszteződés alárendelt úttal" tábla alatt.
?Útkereszteződés alárendelt úttal? (89. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkereszteződés van, amelyben a járműnek elsőbbsége van a keresztező úton érkező járművel szemben; a jelzőtábla azt is jelezheti, hogy az alárendelt út melyik irányból torkollik az elsőbbséggel rendelkező útba (89/a ábra). A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutathatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező _út_ _vonalvezetését_ (89/b ábra);"
Ez a rendelkezés a jogszabály erejével átértelmezi azt, hogy a kereszteződés mely utak kereszteződése (a KRESZ alkalmazásában -- a kérdés ide tartozik).
Téved, aki azt gondolja, hogy a fizikailag egyenesen haladó és a keresztező utak kereszteződéséről van szó a KRESZ alkalmazásában.
A cikkben szereplő ábrákon a kereszteződés három út útkereszteződése:
* egyrészt az elsőbbséggel rendelkező úté: amelyen aki a táblát látja, halad és amely út jobbra kanyarodik,
* másrészt a balról és a szemből érkező aláremdeltek utaké!
Tehát az kanyarodik be másik útra, aki fizikailag egyenesen halad, és neki irányt kell jeleznie az irányváltoztatás miatt, aki pedig jobbra kanyarodik, ő marad ugyanazon az úton, a vonalvezetést követi, tehát nem vált irányt és ezért nem is kell irányt jeleznie!
Az eredeti kérdésben viszont továbbra sem.
Miről van szó, mi a kérdés?
KRESZ 29. §
"(1) _Aki_ _járművel_ _irányt_ _változtat_ (_terelővonalat_, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát _átlépi_, forgalmi sávot változtat, _másik_ _útra_ _bekanyarodik_, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
(2) _Az_ _irányváltoztatást_ ? ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást ? a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott _irányjelzéssel_ _kell_ _jelezni_. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet."
(kiemelések tőlem)
Tehát az a kérdés, ki változtat irányt, ki marad ugyanazon az úton, és ki kanyarodik be másik útra: az, aki fizikailag egyenesen marad, vagy aki a kiegészítő tábla szerint vastagon jelzett irányba (a fenti példákon fizikailag jobbra) hagyja el a kereszteződést. Erről szól a vita.
Itt nem lehet figyelmen kívül hagyni a KRESZ azon rendelkezését, hogy mit jelent a kiegészítő tábla az "útkereszteződés alárendelt úttal" tábla alatt.
?Útkereszteződés alárendelt úttal? (89. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkereszteződés van, amelyben a járműnek elsőbbsége van a keresztező úton érkező járművel szemben; a jelzőtábla azt is jelezheti, hogy az alárendelt út melyik irányból torkollik az elsőbbséggel rendelkező útba (89/a ábra). A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutathatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező _út_ _vonalvezetését_ (89/b ábra);"
Ez a rendelkezés a jogszabály erejével átértelmezi azt, hogy a kereszteződés mely utak kereszteződése (a KRESZ alkalmazásában -- a kérdés ide tartozik).
Téved, aki azt gondolja, hogy a fizikailag egyenesen haladó és a keresztező utak kereszteződéséről van szó a KRESZ alkalmazásában.
A cikkben szereplő ábrákon a kereszteződés három út útkereszteződése:
* egyrészt az elsőbbséggel rendelkező úté: amelyen aki a táblát látja, halad és amely út jobbra kanyarodik,
* másrészt a balról és a szemből érkező aláremdeltek utaké!
Tehát az kanyarodik be másik útra, aki fizikailag egyenesen halad, és neki irányt kell jeleznie az irányváltoztatás miatt, aki pedig jobbra kanyarodik, ő marad ugyanazon az úton, a vonalvezetést követi, tehát nem vált irányt és ezért nem is kell irányt jeleznie!
hutemesr | 2018.01.19
@gazso
Igen, ez a helyes, tuti. Az út vonalvezetése kanyarodó, tehát nem hagyom el az utat, nem is kell irányjelzőzni.
Másrészt minden oktató így tanítja, hogy ilyenkor nem kell, viszont mikor "egyenesen" hagyom el az utat, akkor kell, mert az útról letérek.
Másrészt minden oktató így tanítja, hogy ilyenkor nem kell, viszont mikor "egyenesen" hagyom el az utat, akkor kell, mert az útról letérek.
Füsti67 | 2017.04.10
Kedves Professzor úr.Idézet Öntől:
"Azaz a főútvonalon haladva - amíg főútvonal vége tábla nincs - jogosan számíthatunk arra, hogy végig elsőbbségünk lesz a keresztező úton érkezőkkel szemben."
A kérdésem, hogy alá tudja-e ezt az állítást támasztani KRESZ paragrafussal is, vagy csak a 20/84-ben utalnak erre?
Válaszát előre is köszönöm!
"Azaz a főútvonalon haladva - amíg főútvonal vége tábla nincs - jogosan számíthatunk arra, hogy végig elsőbbségünk lesz a keresztező úton érkezőkkel szemben."
A kérdésem, hogy alá tudja-e ezt az állítást támasztani KRESZ paragrafussal is, vagy csak a 20/84-ben utalnak erre?
Válaszát előre is köszönöm!
A KRESZPROFESSZOR | 2017.04.10
@Füsti67
Szerintem maga a Főútvonal vége tábla a bizonyíték. Ennek csak akkor van értelme, ha egy nagyobb területre érvényes az a tábla (Főútvonal) aminek a végét jelzi. Ahogyan az Autópálya sem ér véget egy kihajtónál, úgy a Főútvonal jelzésre sincs hatással egy estelegese útkereszteződés.
hutemesr | 2018.01.19
@A KRESZPROFESSZOR
Kedves Professzor Úr!
Füsti67 kérdése szerintem nem az volt, hogy meddig tart a főútvonal, természetesen a főútvonal vége tábláig tart, hanem az volt a kérdés, hogy honnan tudjuk, hogy főútvonalon számíthatunk arra, hogy végig elsőbbségünk lesz? A KRESZ-ben nem találtam ilyet, de a tankönyvek is hivatkoznak rá, kérdés, milyen alapon?
Füsti67 kérdése szerintem nem az volt, hogy meddig tart a főútvonal, természetesen a főútvonal vége tábláig tart, hanem az volt a kérdés, hogy honnan tudjuk, hogy főútvonalon számíthatunk arra, hogy végig elsőbbségünk lesz? A KRESZ-ben nem találtam ilyet, de a tankönyvek is hivatkoznak rá, kérdés, milyen alapon?
gazso | 2018.01.24
@hutemesr
Erre a válasz az, hogy a 2004. évi XCI. törvényben kihirdetett, Közúti Jelzési Egyezmény 10. cikk 7. pontja alapján:
A B,3 ?ELSŐBBSÉGGEL RENDELKEZŐ ÚT? jelzőtáblát arra kell alkalmazni, hogy az út használóinak jelezzék, hogy az említett útnak másik úttal való kereszteződésénél a másik úton közlekedő vagy a másik útról érkező járművek vezetői kötelesek elsőbbséget adni az ezen az úton közlekedő járművek részére. Ezt a jelzőtáblát el szabad helyezni az út kezdeténél, és meg szabad ismételni minden útkereszteződés után; el szabad azt helyezni az útkereszteződés előtt vagy az útkereszteződésnél is. Ha a B,3 jelzőtáblát az úton elhelyezték, a B,4 ?AZ ELSŐBBSÉG VÉGE? jelzőtáblát el kell helyezni annak a pontnak a közelében, ahol az útnak a többi úttal szembeni elsőbbsége megszűnik. A B,4 jelzőtáblát egy vagy több alkalommal meg szabad ismételni az előtt a pont előtt, ahol az elsőbbség megszűnik; az említett pont előtt elhelyezett jelzőtáblát vagy jelzőtáblákat el kell látni az 1. Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítő táblával.
A nemzetközi egyezmény melléklet szerinti B,3, B,4 táblaképek megegyeznek a KRESZ 5. és 6. ábrája szerinti táblaképekkel.
A B,3 ?ELSŐBBSÉGGEL RENDELKEZŐ ÚT? jelzőtáblát arra kell alkalmazni, hogy az út használóinak jelezzék, hogy az említett útnak másik úttal való kereszteződésénél a másik úton közlekedő vagy a másik útról érkező járművek vezetői kötelesek elsőbbséget adni az ezen az úton közlekedő járművek részére. Ezt a jelzőtáblát el szabad helyezni az út kezdeténél, és meg szabad ismételni minden útkereszteződés után; el szabad azt helyezni az útkereszteződés előtt vagy az útkereszteződésnél is. Ha a B,3 jelzőtáblát az úton elhelyezték, a B,4 ?AZ ELSŐBBSÉG VÉGE? jelzőtáblát el kell helyezni annak a pontnak a közelében, ahol az útnak a többi úttal szembeni elsőbbsége megszűnik. A B,4 jelzőtáblát egy vagy több alkalommal meg szabad ismételni az előtt a pont előtt, ahol az elsőbbség megszűnik; az említett pont előtt elhelyezett jelzőtáblát vagy jelzőtáblákat el kell látni az 1. Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítő táblával.
A nemzetközi egyezmény melléklet szerinti B,3, B,4 táblaképek megegyeznek a KRESZ 5. és 6. ábrája szerinti táblaképekkel.
gazso | 2016.11.19
Szerintem nagyon lényeges szó maradt le a szabály idézetből: idézem:
"Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. "
A "stb. " miatt a felsorolás nem kizáró.
A 16. § (1) u) alapján az "Űtkereszteződés alárendelt úttal" tábla kiegészítő táblája az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését jelzi, tehát nem kanyarodik másik útra az, aki követi az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését.
A fentiek alapján én azt sem látom, hogy miért váltana irányt.
"Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. "
A "stb. " miatt a felsorolás nem kizáró.
A 16. § (1) u) alapján az "Űtkereszteződés alárendelt úttal" tábla kiegészítő táblája az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését jelzi, tehát nem kanyarodik másik útra az, aki követi az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését.
A fentiek alapján én azt sem látom, hogy miért váltana irányt.
gazso | 2016.11.20
@gazso
Kicsit pontosítok.
A 29. § (1) szövegezése világossá teszi, hogy kereszteződés kapcsán az számít, ki hajt rá másik útra. Az összes kereszteződéssel kapcsolatos felsorolás erről szól: másik útra kanyarodik, főútvonalról letér, szilárd burkolatú útról letér
A 16. § (1) u) alapján nem kanyarodik másik útra, aki az elsőbbséggel rendelkező út (!) vonalvezetését követi -- itt fontos az egyes szám. Ennek logikus következményekén nem is vált irányt a KRESZ 29. § (1) belezdés alkalmazásában.
A 29. § (1) szövegezése világossá teszi, hogy kereszteződés kapcsán az számít, ki hajt rá másik útra. Az összes kereszteződéssel kapcsolatos felsorolás erről szól: másik útra kanyarodik, főútvonalról letér, szilárd burkolatú útról letér
A 16. § (1) u) alapján nem kanyarodik másik útra, aki az elsőbbséggel rendelkező út (!) vonalvezetését követi -- itt fontos az egyes szám. Ennek logikus következményekén nem is vált irányt a KRESZ 29. § (1) belezdés alkalmazásában.
A KRESZPROFESSZOR | 2016.11.21
@gazso
Az is a baj, hogy a tábla elnevezése "Útkereszteződés alárendelt úttal", míg a magyarázatban már az szerepel, hogy "az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetése".
Mindamellett, hogy a teljes utat nem lehet elsőbbséggel rendelkező útnak tekinteni azért, mert ellentétben a főútvonallal, lehet hogy a következő kereszteződés már tábla nélküli jobbkezes lesz.
Érdekes, hogy a Hoffher utcai vizsgahelyszínről kiindulva a Temesvár x Kassa utcánál a vizsgabiztosok elvárják az irányjelzést a kanyarodó védett kereszteződésben. Ők is arra hivatkoznak, hogy csak a főútvonal került kiemelésre abban a szabályban, hogy:
"A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést"
Pedig, jogos, hogy ott a "pl.".
Mindamellett, hogy a teljes utat nem lehet elsőbbséggel rendelkező útnak tekinteni azért, mert ellentétben a főútvonallal, lehet hogy a következő kereszteződés már tábla nélküli jobbkezes lesz.
Érdekes, hogy a Hoffher utcai vizsgahelyszínről kiindulva a Temesvár x Kassa utcánál a vizsgabiztosok elvárják az irányjelzést a kanyarodó védett kereszteződésben. Ők is arra hivatkoznak, hogy csak a főútvonal került kiemelésre abban a szabályban, hogy:
"A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést"
Pedig, jogos, hogy ott a "pl.".
gazso | 2017.03.28
@A KRESZPROFESSZOR
még egy megjegyzés: az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetésére nem a miniszteri szabálymagyarázatból, hanem magából a KRESZ szövegéből hivatkoztam -- megjelölve az adott pontot.
Tehát a 16. § (1) bekezdés u) pontja:
"A tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkereszteződés van, amelyben a járműnek elsőbbsége van a keresztező úton érkező járművel szemben; a jelzőtábla azt is jelezheti, hogy az alárendelt út melyik irányból torkollik az elsőbbséggel rendelkező útba (89/a ábra). A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutathatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését (89/b ábra);"
A fenti szövegrészletet a magam részéről nem szabálymagyarázatként, hanem jogszabályi rendelkezésként értékelem, és innentől az adott kereszteződésben a jogszabály rendelkezése szerint adott egy elsőbbséggel rendelkező út és annak a vonalvezetése.
Innentől kezdve az nem vált irányt, aki ezt a vonalvezetést követi, míg aki fizikailag egyenesen letér erről a vonalvezetésről, az irányt vált!
Szerintem a vizsgabiztosok nem nézték át a KRESZ-t elég alaposan, talán bevételi forrás után akartak nézni, de ezt benézték!
Tehát a 16. § (1) bekezdés u) pontja:
"A tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkereszteződés van, amelyben a járműnek elsőbbsége van a keresztező úton érkező járművel szemben; a jelzőtábla azt is jelezheti, hogy az alárendelt út melyik irányból torkollik az elsőbbséggel rendelkező útba (89/a ábra). A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutathatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését (89/b ábra);"
A fenti szövegrészletet a magam részéről nem szabálymagyarázatként, hanem jogszabályi rendelkezésként értékelem, és innentől az adott kereszteződésben a jogszabály rendelkezése szerint adott egy elsőbbséggel rendelkező út és annak a vonalvezetése.
Innentől kezdve az nem vált irányt, aki ezt a vonalvezetést követi, míg aki fizikailag egyenesen letér erről a vonalvezetésről, az irányt vált!
Szerintem a vizsgabiztosok nem nézték át a KRESZ-t elég alaposan, talán bevételi forrás után akartak nézni, de ezt benézték!
gazso | 2017.03.28
@A KRESZPROFESSZOR
Nem értek egyet, szerintem lényeges a különbség az út és az útvonal között a magyar nyelvben.
Ha a Kresz 16. § 1) u) elsőbbséggel rendelkező útvonalra kanyarodásról rendelkezne, egyetértenék.
Ugyanakkor egy kereszteződésben főútvonal, illetve elsőbbséggel rendelkező útvonal hiányában is megállapítható, hogy van-e elsőbbséggel rendelkező út, és ha igen, melyik.
Az irányváltás is a kereszteződés és az út fogalmához kötődik, nem az útvonaléhoz. Az útkereszteződés alárendelt úttal tábla (kiegészítő táblával is) épp arról értesít, hogy az adott kereszteződésben melyik út rendelkezik elsőbbséggel.
Ha a Kresz 16. § 1) u) elsőbbséggel rendelkező útvonalra kanyarodásról rendelkezne, egyetértenék.
Ugyanakkor egy kereszteződésben főútvonal, illetve elsőbbséggel rendelkező útvonal hiányában is megállapítható, hogy van-e elsőbbséggel rendelkező út, és ha igen, melyik.
Az irányváltás is a kereszteződés és az út fogalmához kötődik, nem az útvonaléhoz. Az útkereszteződés alárendelt úttal tábla (kiegészítő táblával is) épp arról értesít, hogy az adott kereszteződésben melyik út rendelkezik elsőbbséggel.
Buza Norbert | 2015.12.05
Szia,
Ez igen, ez most igazán megzavart :)
Most akkor ha egyenesen szeretnék tovább menni, akkor kell irányjelzést adnom? :)
A válaszom az lenne, hogy nem.
Magyarázatom: 1. Ha nem lenne a tábla, akkor is ez a helyzet állna fent (tehát "fölérendelten" megyek én alárendelten ők).
2. Sokan nem hiszem, hogy ennyire kenik vágják a kreszt és megtévesztő lehet bár az igaz, hogy ha balra jelzek is meg kellene engem várnia a szemből érkezőnek.
Ez igen, ez most igazán megzavart :)
Most akkor ha egyenesen szeretnék tovább menni, akkor kell irányjelzést adnom? :)
A válaszom az lenne, hogy nem.
Magyarázatom: 1. Ha nem lenne a tábla, akkor is ez a helyzet állna fent (tehát "fölérendelten" megyek én alárendelten ők).
2. Sokan nem hiszem, hogy ennyire kenik vágják a kreszt és megtévesztő lehet bár az igaz, hogy ha balra jelzek is meg kellene engem várnia a szemből érkezőnek.
Buza Norbert | 2015.12.05
Engem az érdekelne, hogy az indexelés ténye az "útkereszteződés alárendelt úttal" megjelölt táblánál miben változtatja az én hozzáállásomat a következő útkereszteződésben?
"Még az is előfordulhat hogy az előző vagy következő kereszteződében akár jobbkéz-szabály van, vagy az innen érkezőnek kell tábla alapján elsőbbséget adni.
Tehát nem egy útvonalat jelez a tábla, hanem kizárólag a kereszteződés elsőbbségi viszonyára hívja fel a figyelmet."
Azt én értem, hogy főútvonalon nem kell és még azt is, hogy itt kell. Viszont azt nem értem, hogy maga az indexelés hogyan függ össze az ezután bekövetkező útkereszteződésben.
"Még az is előfordulhat hogy az előző vagy következő kereszteződében akár jobbkéz-szabály van, vagy az innen érkezőnek kell tábla alapján elsőbbséget adni.
Tehát nem egy útvonalat jelez a tábla, hanem kizárólag a kereszteződés elsőbbségi viszonyára hívja fel a figyelmet."
Azt én értem, hogy főútvonalon nem kell és még azt is, hogy itt kell. Viszont azt nem értem, hogy maga az indexelés hogyan függ össze az ezután bekövetkező útkereszteződésben.
Buza Norbert | 2015.12.05
"Azaz a főútvonalon haladva - amíg főútvonal vége tábla nincs - jogosan számíthatunk arra, hogy végig elsőbbségünk lesz a keresztező úton érkezőkkel szemben."
Tehát akkor a főútvonal táblát a következő útkereszteződés nem írja felül?
Tehát akkor a főútvonal táblát a következő útkereszteződés nem írja felül?
tzandi | 2015.03.10
A helyes az lenne - nem kell, de lehet. Én mindig jelzek ha az nem félre vezető.
A KRESZPROFESSZOR | 2014.10.26
Járva néhány kört, a következőre jutottam:
Érdekes megjegyzést találtam a forgalomszervezési jogszabályokban:
"Az "Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtábla (KRESZ 89. ábra) - veszélyes útkereszteződések előjelzésére - autóúton és főútvonalon is elhelyezhető."
Azaz ez a jelzés nem útvonalat jelez, hanem az adott kereszteződésre, az abban lévő forgalmi rendre hívja fel a figyelmet.
Mint tudjuk a főútvonal jelzés a főútvonal vége tábláig él, azaz kereszteződés nem módosítja. Így a főútvonal mintegy átvezetődik a kereszteződéseken, akkor is, amikor nem az általában szokásos irányban egyenesen, hanem jobbra vagy balra folytatódik. Ebben az esetben is továbbhaladunk a főúton még akkor is, ha ez fizikai értelemben kanyarodással jár. Ugyanakkor nem történt irányváltoztatás, mert ugyanazon az úton megyünk tovább. Ezért nem kell jelezni.
A nem főútvonalként megjelölt kereszteződésekben is el lehet helyezni elsőbbségadás kötelező táblát. De ez csak azt jelenti, hogy az adott kereszteződésben elsőbbségadás szempontjából mi a forgalmi rend. Általában a z elsőbbséggel rendelkező utat egyenesen vezetik át, de itt is előfordulhat, hogy merőlegesen folytatódik. Ebben az esetben azonban a kanyarodás irányváltoztatással is jár.
Egyébként több olyan kereszteződést ismerek a városban, ahol nincs is előre kitéve az "Útkereszteződés alárendelt úttal" tábla, hanem csak az útkereszteződésben derül ki, hogy a merőleges utak előtt van elhelyezve elsőbbségadás tábla.
Lásd még a cikkben a kiegészítést!
Érdekes megjegyzést találtam a forgalomszervezési jogszabályokban:
"Az "Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtábla (KRESZ 89. ábra) - veszélyes útkereszteződések előjelzésére - autóúton és főútvonalon is elhelyezhető."
Azaz ez a jelzés nem útvonalat jelez, hanem az adott kereszteződésre, az abban lévő forgalmi rendre hívja fel a figyelmet.
Mint tudjuk a főútvonal jelzés a főútvonal vége tábláig él, azaz kereszteződés nem módosítja. Így a főútvonal mintegy átvezetődik a kereszteződéseken, akkor is, amikor nem az általában szokásos irányban egyenesen, hanem jobbra vagy balra folytatódik. Ebben az esetben is továbbhaladunk a főúton még akkor is, ha ez fizikai értelemben kanyarodással jár. Ugyanakkor nem történt irányváltoztatás, mert ugyanazon az úton megyünk tovább. Ezért nem kell jelezni.
A nem főútvonalként megjelölt kereszteződésekben is el lehet helyezni elsőbbségadás kötelező táblát. De ez csak azt jelenti, hogy az adott kereszteződésben elsőbbségadás szempontjából mi a forgalmi rend. Általában a z elsőbbséggel rendelkező utat egyenesen vezetik át, de itt is előfordulhat, hogy merőlegesen folytatódik. Ebben az esetben azonban a kanyarodás irányváltoztatással is jár.
Egyébként több olyan kereszteződést ismerek a városban, ahol nincs is előre kitéve az "Útkereszteződés alárendelt úttal" tábla, hanem csak az útkereszteződésben derül ki, hogy a merőleges utak előtt van elhelyezve elsőbbségadás tábla.
Lásd még a cikkben a kiegészítést!
Tóta Zoltán | 2014.10.25
Szia Attila!
A feladvány rendkívül fontos, mert a jogszabályok főútvonal esetére világosak, mellékútvonal esetén különböző módokon értelmezhetőek. Mi oktatók jól tudjuk, hogy a legtöbb vizsgabiztos megköveteli az irányjelző alkalmazását akkor is, ha az nem kötelező, de többlet-tájékoztatást jelent. Magam is kissé másképpen láttam ezt a helyzetet néhány nappal ezelőtt egy facebook-os hozzászólásomban, amelyet töröltem, illetve újraírtam.
Jelenleg így látom:
Idézem a jelenleg hatályos jogszabályt:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM
?Irányváltoztatás, irányjelzés
29. § (1) Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
(2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.
(3) Az irányjelzést irányjelző készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármű esetében pedig karral vagy jelzőtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen.?
A paragrafus fontos értelmezése az, hogy ha egy útkereszteződésben az út JELZETT vonalvezetését követjük kanyarodva, akkor nem történik irányváltoztatás, tehát irányjelzés nélkül kanyarodhatunk.
A fényképen az út vonalvezetését kiegészítő táblán jelzik.
Aki a kiegészítő jelzőtáblán a vastag vonal irányában halad tovább, az nem változtat irányt.
Irányjelzés ilyenkor nem kötelező, de többlet tájékoztatás céljából adható.
Éppen úgy, mint főútvonal esetén.
SZERINTEM:
A többlettájékoztatásnak nagyobb a jelentősége, ha nem főútvonalon haladunk, és ha nem jelzik útburkolati jelek az út felezővonalát, illetve a forgalmi sávokat. Ilyenkor az irányjelzés ajánlatos, akkor is, ha követjük az út vonalvezetését.
A feladvány rendkívül fontos, mert a jogszabályok főútvonal esetére világosak, mellékútvonal esetén különböző módokon értelmezhetőek. Mi oktatók jól tudjuk, hogy a legtöbb vizsgabiztos megköveteli az irányjelző alkalmazását akkor is, ha az nem kötelező, de többlet-tájékoztatást jelent. Magam is kissé másképpen láttam ezt a helyzetet néhány nappal ezelőtt egy facebook-os hozzászólásomban, amelyet töröltem, illetve újraírtam.
Jelenleg így látom:
Idézem a jelenleg hatályos jogszabályt:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM
?Irányváltoztatás, irányjelzés
29. § (1) Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
(2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.
(3) Az irányjelzést irányjelző készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármű esetében pedig karral vagy jelzőtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen.?
A paragrafus fontos értelmezése az, hogy ha egy útkereszteződésben az út JELZETT vonalvezetését követjük kanyarodva, akkor nem történik irányváltoztatás, tehát irányjelzés nélkül kanyarodhatunk.
A fényképen az út vonalvezetését kiegészítő táblán jelzik.
Aki a kiegészítő jelzőtáblán a vastag vonal irányában halad tovább, az nem változtat irányt.
Irányjelzés ilyenkor nem kötelező, de többlet tájékoztatás céljából adható.
Éppen úgy, mint főútvonal esetén.
SZERINTEM:
A többlettájékoztatásnak nagyobb a jelentősége, ha nem főútvonalon haladunk, és ha nem jelzik útburkolati jelek az út felezővonalát, illetve a forgalmi sávokat. Ilyenkor az irányjelzés ajánlatos, akkor is, ha követjük az út vonalvezetését.
Szeitl László | 2014.10.22
T. Pető Attila Úr!
Több ponton sem értek egyet ebben a kérdésben adott válaszával, érvelésével!
A képen látható helyszínt nem ismertem fel pontosan, de a X. Gyógyszergyári útra emlékeztet valamiért.
A képen látható veszélyt jelző tábla a kiegészítő táblával együtt egy olyan útkereszteződést jelez, ahol az elsőbséggel rendelkező út (a jogszabály nevezi így, és sokan ezért mondják rá röviden, hogy védett út) vonalvezetése jobbra kanyarodva folytatódik. Útburkolati jelek nem láthatók.
A KRESZ irányváltoztatásra vonatkozó példálózó felsorolása szerint:
a) terelővonalat nem lép át,
b) az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát nem lépi át,
c) forgalmi sávot nem változtat,
d) másik útra nem kanyarodik be,
e) főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról nem tér le
az a jármű, amelyik a vastag vonallal jelzett út vonalvezetését követi.
A KRESZ-hez hosszú időn keresztül tartozott egy útmutató, ami ebből a példálózó felsorolásból azt a következtetést tartalmazta, hogy: Az irányváltoztatás példálódzó felsorolásából következik, hogy az út tényleges vagy jelzett vonalvezetésétől, illetve a forgalmi sáv vonalvezetésétől, illetve a forgalmi sáv vonalvezetésétől való eltérés, irányváltoztatás. Másképp kifejezve: az úttest felezővonalával való párhuzamos haladás az egyenes haladás.
Ezek egybevetéséből pedig számomra az következik, hogy aki a képen látható helyen a vastag vonallal jelzett út vonalvezetését követve jobbra kanyarodva halad tovább az nem változtat irányt, tehát nem kötelező irányjelzést adnia!
A képen látható helyzet számomra egy másik érdekes kérdést rejt magában!
A vastag vonallal jelzett út vonalvezetését követő jármű vezetője, amikor az útkereszteződés túloldalán az úttesten áthaladó gyalogossal kerül forgalmi kapcsolatba, van-e a gyalogos számára elsőbbségadási kötelezettsége?
Tisztelettel: Szeitl László
Több ponton sem értek egyet ebben a kérdésben adott válaszával, érvelésével!
A képen látható helyszínt nem ismertem fel pontosan, de a X. Gyógyszergyári útra emlékeztet valamiért.
A képen látható veszélyt jelző tábla a kiegészítő táblával együtt egy olyan útkereszteződést jelez, ahol az elsőbséggel rendelkező út (a jogszabály nevezi így, és sokan ezért mondják rá röviden, hogy védett út) vonalvezetése jobbra kanyarodva folytatódik. Útburkolati jelek nem láthatók.
A KRESZ irányváltoztatásra vonatkozó példálózó felsorolása szerint:
a) terelővonalat nem lép át,
b) az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát nem lépi át,
c) forgalmi sávot nem változtat,
d) másik útra nem kanyarodik be,
e) főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról nem tér le
az a jármű, amelyik a vastag vonallal jelzett út vonalvezetését követi.
A KRESZ-hez hosszú időn keresztül tartozott egy útmutató, ami ebből a példálózó felsorolásból azt a következtetést tartalmazta, hogy: Az irányváltoztatás példálódzó felsorolásából következik, hogy az út tényleges vagy jelzett vonalvezetésétől, illetve a forgalmi sáv vonalvezetésétől, illetve a forgalmi sáv vonalvezetésétől való eltérés, irányváltoztatás. Másképp kifejezve: az úttest felezővonalával való párhuzamos haladás az egyenes haladás.
Ezek egybevetéséből pedig számomra az következik, hogy aki a képen látható helyen a vastag vonallal jelzett út vonalvezetését követve jobbra kanyarodva halad tovább az nem változtat irányt, tehát nem kötelező irányjelzést adnia!
A képen látható helyzet számomra egy másik érdekes kérdést rejt magában!
A vastag vonallal jelzett út vonalvezetését követő jármű vezetője, amikor az útkereszteződés túloldalán az úttesten áthaladó gyalogossal kerül forgalmi kapcsolatba, van-e a gyalogos számára elsőbbségadási kötelezettsége?
Tisztelettel: Szeitl László
A KRESZPROFESSZOR | 2014.10.23
@Szeitl László
Tudom, hogy ez a kérdés sokkal inkább jogszabály értelmezési vitára adhat okot, de a kulcs mégiscsak ott van, hogy igazából nincs védett út. Érdekes, mert alárendelt út létezik.
Ebből következik, hogy a "másik útra" bekanyarodik meghatározás miatt minősül ez az eset mégiscsak irányváltoztatásnak.
Illetve, amit szintén az általad is említett magyarázat emel ki: "Az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal jelzett vonalvezetését követő jármű nem tekinthető irányváltoztatónak. A kanyarodó főútvonal elhagyása irányváltoztatásnak minősül, tehát irányjelzővel jelezni kell."
És mivel kiemeli a kanyarodó főútvonalat, de nem említi az alárendelt kereszteződést, ezért jogos mégiscsak az irányváltoztatás a cikkben megjelenített táblánál.
Jogos kérdés viszont a gyalogos felvetése, sőt az a kérdés is, hogy, ha a fenti helyen egyenesen haladunk tovább, tehát nem a vastag vonallal jelzett út irányába, akkor kell jelezni, vagy sem?
Hát bizony - és ez a KRESZ igazi fintora -, az előző logikát követve ekkor nem változtatunk irányt, sőt a gyalogosok számára sem kell elsőbbséget adni!
Ez utóbbira is a KRESZ értelmezése ad magyarázatot:
"Az a szabály, hogy az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal vonalvezetését követő jármű nem tekinthető irányt változtatónak, a járművekre és a járművek egymás közötti viszonyára vonatkozik. Ilyen helyen a főútvonal úttestén az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak a főútvonal vonalvezetését követő járművel is, és az útkereszteződésnél a főútvonalba betorkolló utak úttestén áthaladó gyalogosoknak pedig a főútvonal vonalvezetését elhagyó, akár jobbra, akár balra bekanyarodó járművekkel is elsőbbséget kell adni."
Itt is egyértelműen a kanyarodó főútvonalról van szó, és nem a cikkben megjelenített táblával jelölt helyről.
Tehát ebben az esetben nem jár elsőbbség a gyalogosnak.
Ebből következik, hogy a "másik útra" bekanyarodik meghatározás miatt minősül ez az eset mégiscsak irányváltoztatásnak.
Illetve, amit szintén az általad is említett magyarázat emel ki: "Az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal jelzett vonalvezetését követő jármű nem tekinthető irányváltoztatónak. A kanyarodó főútvonal elhagyása irányváltoztatásnak minősül, tehát irányjelzővel jelezni kell."
És mivel kiemeli a kanyarodó főútvonalat, de nem említi az alárendelt kereszteződést, ezért jogos mégiscsak az irányváltoztatás a cikkben megjelenített táblánál.
Jogos kérdés viszont a gyalogos felvetése, sőt az a kérdés is, hogy, ha a fenti helyen egyenesen haladunk tovább, tehát nem a vastag vonallal jelzett út irányába, akkor kell jelezni, vagy sem?
Hát bizony - és ez a KRESZ igazi fintora -, az előző logikát követve ekkor nem változtatunk irányt, sőt a gyalogosok számára sem kell elsőbbséget adni!
Ez utóbbira is a KRESZ értelmezése ad magyarázatot:
"Az a szabály, hogy az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal vonalvezetését követő jármű nem tekinthető irányt változtatónak, a járművekre és a járművek egymás közötti viszonyára vonatkozik. Ilyen helyen a főútvonal úttestén az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak a főútvonal vonalvezetését követő járművel is, és az útkereszteződésnél a főútvonalba betorkolló utak úttestén áthaladó gyalogosoknak pedig a főútvonal vonalvezetését elhagyó, akár jobbra, akár balra bekanyarodó járművekkel is elsőbbséget kell adni."
Itt is egyértelműen a kanyarodó főútvonalról van szó, és nem a cikkben megjelenített táblával jelölt helyről.
Tehát ebben az esetben nem jár elsőbbség a gyalogosnak.
Szeitl László | 2014.10.24
@A KRESZPROFESSZOR
Köszönöm, hogy válaszolt!
A vastag vonallal jelzett úton történő továbbhaladás nem minősülhet másik útra történő bekanyarodásnak, mert a a jelzőtábla azt jelzi, hogy az alárendelt utak melyik irányból torkollanak az elsőbbséggel rendelkező útba. Az útkereszteződés alaprajzi vázlatán ez jól látható. A vastagvonalall jelölt úton érkező, majd az útkereszteződésen áthaladva a vastag vonallal jelölt úton továbbhaladó jármű ugyanazon az úton közlekedik. Annak eldöntéséhez, hogy a képen a vastag vonallal jelölt úton közlekedve irányváltoztatással, vagy anélkül haladunk tovább, szerintem semmi köze nincs annak, hogy a vastag vonalall jelölt út főútvonalként kijelölt út vagy csak elsőbbséggel rendelkező út.
Az irányváltoztatás nélküli továbbhaladáskor adható irányjelzéshez kapcsolódóan a kanyarodó főútvonal esetét csak példaként említi a jogszabály és nem azt írja, hogy csak ebben az esetben. "A jármű vezetője egyéb esetben [b](pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén)[b] is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet."
A gyalogosra vonatkozó elsőbbségi helyzethez kapcsolódóan, szerintem az útmutató következő része a lényeges: az a szabály, hogy az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal vonalvezetését követő jármű nem tekinthető irányt változtatónak, a járművekre és a járművek egymás közötti viszonyára vonatkozik.
Miért? Azért, mert a gyalogos szempontjából a kanyarodó főútvonalon továbbhaladó jármű is kanyarodik. A mi esetünkben másképp lenne? Szerintem nem. A gyalogos szempontjából az elsőbbséggel rendelkező úton továbbhaladó jármű is ugyanúgy kanyarodik, mint a főútvonalon kanyarodó! Sőt! Szerintem itt is igaz az útmutató az előbb említett magyarázata. Az ilyen esetekre szokták a jogászok azt mondani, ha jól tudom, hogy a rendelkezést kiterjesztően kell értelmezni.
A vastag vonallal jelzett úton történő továbbhaladás nem minősülhet másik útra történő bekanyarodásnak, mert a a jelzőtábla azt jelzi, hogy az alárendelt utak melyik irányból torkollanak az elsőbbséggel rendelkező útba. Az útkereszteződés alaprajzi vázlatán ez jól látható. A vastagvonalall jelölt úton érkező, majd az útkereszteződésen áthaladva a vastag vonallal jelölt úton továbbhaladó jármű ugyanazon az úton közlekedik. Annak eldöntéséhez, hogy a képen a vastag vonallal jelölt úton közlekedve irányváltoztatással, vagy anélkül haladunk tovább, szerintem semmi köze nincs annak, hogy a vastag vonalall jelölt út főútvonalként kijelölt út vagy csak elsőbbséggel rendelkező út.
Az irányváltoztatás nélküli továbbhaladáskor adható irányjelzéshez kapcsolódóan a kanyarodó főútvonal esetét csak példaként említi a jogszabály és nem azt írja, hogy csak ebben az esetben. "A jármű vezetője egyéb esetben [b](pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén)[b] is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet."
A gyalogosra vonatkozó elsőbbségi helyzethez kapcsolódóan, szerintem az útmutató következő része a lényeges: az a szabály, hogy az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal vonalvezetését követő jármű nem tekinthető irányt változtatónak, a járművekre és a járművek egymás közötti viszonyára vonatkozik.
Miért? Azért, mert a gyalogos szempontjából a kanyarodó főútvonalon továbbhaladó jármű is kanyarodik. A mi esetünkben másképp lenne? Szerintem nem. A gyalogos szempontjából az elsőbbséggel rendelkező úton továbbhaladó jármű is ugyanúgy kanyarodik, mint a főútvonalon kanyarodó! Sőt! Szerintem itt is igaz az útmutató az előbb említett magyarázata. Az ilyen esetekre szokták a jogászok azt mondani, ha jól tudom, hogy a rendelkezést kiterjesztően kell értelmezni.
Hosszászólás küldése
Klubtag Számláló
10.413
Legfrissebb hír
A legújabb jogsi kódok
A kártya formátumú vezetői engedélybe bejegyezhető kódok jegyzéke.
8. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez
Érvényes 2017.01.01-től.
KRESZ Kommandó
Fotózd le, ha valami érdekeset látsz!
Legolvasottabb cikkeink
- A legújabb jogsi kódok
- Kinek van elsőbbsége?
- Kerékáros és utasa
- Várakozás bal oldalon. Védőbeszéd
- Baleset a keresztező kerékpárúton
- Sávonkénti sebességkorlátozás
- Sávonkét 50 km/óra?
- Bal oldali parkolás
- Csomag az első ülésen
- Előzés a Bécsi úton
- Egy szivatós újpesti kereszteződésben
- Most akkor mennyi is a minimum autópályán/(autóúton)?
- Jobbkéz szabály és balra kanyarodás
- Gyalogos elsőbbsége, ha a közelben zebra van
- Megállás különösen veszélyes helyen.
Legutóbbi hozzászólások
- Passzív Lábujj - Elsőbbség a kijelölt gyalogosátkelőhelyen
- valikor - Parkolás kapukijáróban
- Sparhelt - Sávváltás középre.
- Szokol Károly - Elsőbbség a STOP táblánál
- Andr1s - Útpatka vagy minek is hívják?
- karlo - Kerékpárúton gyalogos
- Csatári Péter - Lakó-pihenő övezet
- Alex0001 - Elsőbbség a STOP táblánál
- sandi11 - Mozgáskorlátozottak szabályai
- eku tato - Megállás, várakozás, parkolás
- eku tato - Megállás, várakozás, parkolás
- Molnár Gábor - A Kreszprofesszor járja az utakat és magyaráz - jobb kanyar kerékpársávról
- uciaudiqoms - Kerékáros és utasa
- uciaudiqoms - Kerékáros és utasa
- uciaudiqoms - Kerékáros és utasa