Valószínűleg még mindenki emlékszik arra a kis piramisszerű ábrára, amit annak idején a KRESZ órán tanítottak számunkra.
Ahol is a piramis tetején a rendőr áll, aki úgymond mindent visz, és alatta találhatóak a szintén egymást felülről ütő fogalmak.
Vajon ez az elv az életben mindig így is van?
Beszélgessünk egy kicsit erről a témáról!
Egyébként kapásból egy KRESZ-ből kiemelt gondolattal kezdem, amely máris jelzi, hogy nem is olyan egyértelmű a kérdés:
„a rendőr mindkét karjának oldalirányú kinyújtása: – a kinyújtott karral párhuzamos irányból érkezők részére szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat; a járművel – ha jelzőtábla nem tiltja – az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;”
De hiszen ott a gondolatjelben a meghatározás: „ha jelzőtábla nem tiltja”. Azaz a rendőr mégsem old fel minden közúti jelzést? Jelen esetben a kanyarodást tiltó táblát?
Talán azzal érdemes kezdeni, hogy miért nem elég maga a leírt szabály, miért van szükség közúti jelzésekre, táblákra, forgalmirányító lámpákra, vagy éppenséggel a rendőrre.
Jogos a kérdés, hiszen egy jól megírt szabályozás esetén közúti jelzésrendszer nélkül is működnie kell a közlekedésnek. Ez igaz, de a közlekedés bonyolultsága, hatékonnyá, gyorsabbá tétele ugyanakkor megköveteli a területenkénti egyedi szabályozást is. Jó példa erre, hogy a budapesti körutakon akkor is lehetne közlekedni, ha végig jobbkéz-szabályt alkalmaznánk, ha sehol nem tiltanánk a balra kanyarodást és hasonlók. Nyilván ebben az esetben olyannyira lelassulna, sőt balesetveszélyesség válna a közlekedés, hogy ez nem lenne senki érdeke.
Így viszont a közlekedési alapszabályok mellett külön meg kell ismerni egy jelzésrendszert is, amellyel alapvetően egyes helyeken egyedileg lehet szabályozni a közlekedés rendjét.
E jelzésrendszer részei az útburkolati jelek, a közúti jelzőtáblák, a forgalomirányító fényjelzőkészülékek és maga a forgalomirányító személy, azaz a rendőr.
Ugyanakkor könnyű belátni, hogy a rendőr sem mindenható, mert hiába áll egy főútvonal tábla alá, annak hatályát nem tudja érvényteleníteni, de még egy sebességkorlátozó tábla jelzésével sem tud mit kezdeni, mert nincs eszköztára annak esetleges hatálytalanítására.
És ugyanez érvényes a lámpákra is.
A tanulók felé a legbeugatósabb kérdés, hogy mit tesz akkor, ha piros a lámpa, és emiatt meg kell állni, de az úttest szélén ott a megállni tilos tábla?
Általában az a válasz erre, a felvetésre, hogy megállok, mert a lámpa felülbírálja a táblákat, de rövid gondolkodás után rájöhetünk arra, hogy ez a magyarázat sántít, hiszen akkor a zöld lámpa ideje alatt mi van a megállni tilossal?
Természetesen az a jó válasz, hogy a lámpának semmi köze ehhez a táblához, a fényjelző készülék csak az elsőbbséget jelző közúti táblákra lehet hatással, hiszen az áthaladás rendjét szabályozza..
Hasonló feladvány, hogy egy megállás helyét jelző útburkolati jelnél, ahol viszont elsőbbségadás kötelező jelzőtáblák (már) nincsenek, ott a jobbkéz-szabály alapján dől el az elsőbbségadás kérdése, azaz az útburkolati jel nem üti a leírt szabályt? Természetesen nem!
Mindezek alapján gyakorlatilag nem pontos az a gondolatsor, amit a piramis mutat. Alapelvként elfogadható, de konkrétan levezethető és meghatározható, hogy melyik jelzés mire lehet hatással.
Foglaljuk össze ezeket!
Alapvetően induljunk ki abból, hogy amit a KRESZ nem tilt, azt szabad. Tehát, úgy általában szabad előzni, megfordulni, jobbra, balra kanyarodni, sávot váltani, megállni, várakozni vagy a különféle utakra ráhajtani. Az útburkolati jelek és a közúti jelzőtáblák többsége pont ezeket a jogokat korlátozza adott helyzetekben.
Például a záróvonal már nem teszi lehetővé a szabad sávváltoztatást, a behajtási tilalmak korlátozhatják azon járművek körét, akik oda mégsem mehetnek be, de táblával lehet tiltani előzést, bekanyarodást, megfordulást, megállást, lehet szabályozni legkisebb és legnagyobb sebességet stb.
Egyébként önmagában az útburkolati jel nem sokat ér, hiszen bármikor ráeshet a hó és nem látszik. Ennek ellenére konkrét kötelezettségek vannak többek között például a záróvonal, terelőnyíl, az X-jel, a megállóhely, vagy a különösen veszélyes hely útburkolati jeleken. Tehát ezekben az esetekben az útburkolati jelre vonatkozó szabályokat és nem az általános jogszabályt kell alkalmazni. Például buszmegálló esetén tilos megállni a megállóhelyet jelző tábla előtt 15 utána 5 méteren belül, de ha felfestik a megállóhely útburkolati jelet, akkor nem ezeket a távolságokat kell figyelembe venni, hanem amit a felfestett jelzés mutat.
Ezzel szemben nem ismerek olyan esetet, amikor egy közúti tábla jelzése feloldana egy útburkolati jelet. Azaz nincs olyan, hogy ha egy bizonyos táblát látunk, akkor egy útburkolati jelet nem kellene figyelembe venni.
Olyan viszont létezik, hogy a táblát megerősíti az útburkolati jel – pl. STOP vonal -, de olyan eset is van, amikor az útburkolati jel táblával vagy a nélkül is él, például a zebra, vagy a mozgássérült parkolóhely.
Tehát a piramis hierarchiában logikusan a jelzőtábla és az útburkolati jel egymás mellett kell, hogy álljanak, mint olyan jelzések, amelyek adott helyen együtt vagy külön-külön a jogszabályt módosíthatják.
Itt jegyezném meg, hogy a KRESZ-ben általánosságban nincs is leírva az eddig vázolt tétel, miszerint a közúti jelzések felülírnák a jogszabályt, hanem az egyes szabályoknál szerepelnek olyan megjegyzések, mint például „ha a közúti jelzésekből más nem következik…”.
Érdekesebb kérdés a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek, avagy ahogy egyszerűen említjük a lámpák témaköre.
Ugyanis ezek a készülékek konkrét feladatot látnak el a közlekedésben, amely meghatározható szabályokra épül. Csak a példa kedvéért: nyilvánvaló, hogy akár a piros, akár a zöld jelzés nincs hatással a megengedett sebességértékekre, a megállási vagy behajtási tilalmakra, az egyirányú útra és sorolhatnám.
Lehet, hogy most sokan csóválják a fejüket ezen, de nem pontos az a gondolatsor sem, hogy a jelzőlámpák feloldják az elsőbbséget szabályozó táblákat.
Ugyanis a jobbkéz-szabály és az elsőbbségadás kötelező tábla különbségét vizsgálva pont arról van szó, hogy maga az elsőbbségadási kötelezettség módja, formája változik meg. (Jobbkézszabálynál jobbról adunk elsőbbséget, tábla esetében jobbról is, és balról is.)
De a lámpa esetén nincs meg az elsőbbségadási viszony első számú feltétele, mármint az, hogy két jármű nyomvonala találkozzon egymással.
Hiszen a keresztirányú forgalom – amire az elsőbbségadás kötelező tábla is vonatkozik – a lámpa esetében egyik oldalról áll (akik pirosat látnak), így nem találkozhatnak azokkal, akik épp áthaladnak a kereszteződésen a zöld jelzés ideje alatt.
Ugyanakkor pont a jelzőlámpa egyes színeinek jelentése okán mondhatjuk azt, hogy forgalomirányítás esetén nem a közúti jelzőtáblákra kell figyelni!
A szabályban erről ezt olvashatjuk:
a … zöld fény szabad utat jelez: ha jelzőtábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;
a … piros fény a továbbhaladás tilalmát jelzi: a … meghatározott helyen meg kell állni;
Mivel ezek a meghatározások függetlenek a kereszteződésben elhelyezett elsőbbségadási jelzőtábláktól, ezért mondhatjuk következtetésképpen azt, hogy fényjelző készülék esetén a továbbhaladás illetve a kötelező megállás nem a jelzőtáblából, nem a jogszabályból (jobbkéz-szabály) adódik, hanem azt a lámpa adott fénye határozza meg.
Ebből viszont az is következik – ami egyébként a fenti jogszabályban is olvasható -, hogy egyéb közúti jelzésekre, többek között a kanyarodást szabályozó táblákra nincs hatással a szabad (zöld) fény.
Azt azonban nem árt tudni, hogy amíg a KRESZ akár az egyenrangú, akár a védett kereszteződésekben alaphelyzetben nem tiltja a megfordulást – a három továbbhaladási irány mellett -, addig lámpás kereszteződésnél a zöld fény ideje alatt csak egyenesen, jobbra vagy balra bekanyarodva szabad továbbhaladni. (Kivételt képez, ha a nyilas zöld jelzés éppen a megfordulásra is lehetőséget ad.)
És végül a piramis legtetején valóban a forgalom irányítására jogosult személy – a legtöbb esetben a rendőr – áll, aki képes a legtöbb közúti jelzés és jogszabály ellenében másra utasítani a közlekedőket.
Akár arra is, hogy piros fényjelzés ellenére áthaladjunk a kereszteződésen, vagy zöldnél pont az áthaladást tilthatja.
Ugyanakkor, ahogy már a bevezetőben is megemlítettem, alapesetben nincs hatással a jelzése a bekanyarodási tilalmakra. Azért használom azt a kifejezést, hogy „alapesetben”, mert egyébként minden eszköze és joga meg van arra is, hogy a forgalmat egy olyan irányba terelje, amit egyébként tábla nem engedélyez.
Ne felejtsük azt sem, hogy útkereszteződésben nem csak a keresztirányú járművek között létezik elsőbbségadási kötelezettség. Azonos úton, szemből érkezők esetében a kanyarodás szabálya dönt az elsőbbségről, ha valamelyik járművezető balra fordul. Ilyenkor köteles elsőbbséget adni a szemből egyenesen érkezőnek, vagy jobbra kanyarodónak. (Bár mind a rendőr, mind a lámpa képes ezt a kanyarodást másoktól függetlenné tenni – pl. nyilas zöld esetén -.)
ÖSSZEFOGLALVA!
- Útkereszteződésben a keresztező irányból érkező járművek között a rendőr jelzései mérvadóak a továbbhaladás engedélyezésére vagy megtiltására. Ez független a fényjelző készülék lámpaszínétől, az elsőbbséget szabályozó tábláktól, és a jobbkéz-szabálytól is.
De a rendőri jelzés nincs hatással a szemből érkező, szabad utat kapó járművekre, ha valamelyik balra kanyarodik.
Egyéb esetekben a forgalomirányító személy jelzéseinek kell eleget tenni, akkor is, ha ez a közúti jelzésekkel vagy a jogszabállyal ellentétes. (Pl. átirányít egy záróvonalon, beterel egy behajtási tilalomba, megállít a megállni tilosnál stb.)
- Amennyiben a járműveket fényjelző készülék irányítja, akkor az elsőbbséget meghatározó táblák és jogszabályok figyelmen kívül hagyásával kell közlekedni. Azaz zöld jelzésnél továbbhaladni, míg piros fénynél megállni.
A lámpák fényjelzései nincsenek hatással a többi közúti jelzésre és jogszabályra.
- A közúti egyéb jelzések – jelzőtáblák és útburkolati jelek – a jogszabályokat a jelzéstől függően és értelemszerűen módosíthatják, felülírhatják.
- A piramis tetején ábrázoltam egy szemet, aminek szintén jelentősége van! Ugyanis a rendőr jelzései felett áll a KRESZ főszabálya, miszerint köteles mindenki, minden helyzetben egy lehetséges balesetet elkerülni. Ha tehát a rendőr szabad utat mutat, de közben elütnék egy szabálytalanul átszaladó gyalogost, akkor felülbírálva a rendőr jelzését, köteles vagyok megállni, ha a beleset így elkerülhető.