Nagyon sok kérdést, felvetést érintenek a megállási, várakozási szabályok. Szerintem a legtöbb büntetést ennek kapcsán szablyák ki, ez éves szinten százmilliókat is jelenhet! Ugyanakkor a hozzászólásokból arra következtek, hogy már a fogalom meghatározásnál értelmezésbeli gondok vannak. Nem véletlen egyébként az sem, hogy a friss jogosítványra jelentkező tanulók is nagy arányban rontják el ezeket a kérdéseket.
Pontosítsuk tehát a megállás, várakozás, parkolás fogalmakat!
Kezdjük az értelmező szótárral:
Megáll: Nem mozog tovább, mert mozgását abbahagyja.
Várakozik: Addig marad valahol, amíg valami meg nem történik, vagy valaki meg nem jön.
Parkol: Járművet leállít és ott hagy az utca, tér szélén vagy fedett helyen.
forrás: WikiSzótár
Sajnos már a fentiekből is kiérződik egy pontatlanság, mégpedig a várakozik szónál:
„Addig marad valahol…”
Na de pontosan ki? Más értelmet kap, ha a jármű vezetője marad valahol, és mást, ha maga a jármű:
Addig marad a vezető valahol, amíg … valaki meg nem jön. (például az utasa)
Addig marad a jármű valahol, amíg … valaki meg nem jön. (például a vezetője)
Nem ugyanaz!
Hasonló problémáink lehetnek a megállás fogalmával:
„Nem mozog tovább, mert mozgását abbahagyja.”
Hiszen ez a gondolat sokkal inkább egy fizikai fogalmat takar, azaz például a labda addig gurul, amíg a mozgási energiája tart, majd a gurulását abbahagyja, tehát megáll.
A közlekedésben azonban óhatatlanul odateszünk egy kérdőszót, és legkevésbé az jut eszünkbe, hogy a mozgási energiánk elfogy:
„Nem mozog tovább, mert mozgását abbahagyja.”
Oké,oké, de MIÉRT? Miért hagyja abba egy közúti jármű, mondjuk egy személygépkocsi a mozgását?
KRESZ órán – a teljesség igénye nélkül – ezeket a válaszokat szoktam kapni:
Azért mert:
- kifogyott a benzin
- megérkeztünk az áruházhoz
- megszólalt a telefonom, de nem volt nálam kihangosító
- defektet kaptunk
- tankolni mentünk
- a leengedett sorompóhoz értünk
- dugóba kerültünk
- rosszul lettem
- hazaértem
- gyalogos ment át előttem az úton
- kiszállt az utasom
- megállított a rendőr stb.
Ismét felmerül egy kérdés: a fenti esetekben mennyire számít az idő?
Elsőre úgy tűnik, hogy ez nagyon változó, hiszen egy utas kiszállása pár másodperc lehet, míg ha haza értünk, lehet, hogy napokig nem mozdulunk.
Második kérdés: számít-e az, hogy a vezető kiszáll a kocsijából, vagy benn marad.
Erre sem egyértelmű a válasz. Hiszen az esetek egy részében kiszáll, máskor ott marad, főleg, akkor, ha hamarosan tovább lehet indulni.
Van azonban itt egy fontosabb szempont, ami által a fenti és még számos felsorolható eset két részre választható:
A vezető meg akart állni, ő döntött így, vagy erre külső okok kényszerítették?
A fenti felsorolásban pirossal jelöltük azokat az eseteket, amikor nem a vezető döntött arról, hogy meg kellene állni, hanem külső körülmények.
Ha ezeket az eseteket megnézzük, akkor kétféle okot találunk:
Forgalmi ok – amikor külső körülmények, események vagy szabályok miatt kellett megállni.
Műszaki ok – amikor az autóval történt olyan, ami miatt lehetetlen továbbhaladni.
Mivel ez a két ok nem rajtam, a vezetőn múlik, ezért értelemszerűen nem lehet tiltani sem ezeket az eseteket.
(Hiába alkotnék egy szabályt, hogy éles kanyarban soha, senki nem állhat meg, ha azon a helyen áll meg előttem a sor, nem tudok tovább menni, és ha azon a helyen esik ki a kerekem, szintén nem.)
Egyetlen hely létezik a KRESZ-ben megemlítve, ahol még forgalmi okból sem szabad megállni, ez a vasúti átjáró. Amin csak akkor szabad – felnyitott sorompó esetében is – átmenni, ha azt lendületből, folyamatos mozgással, a sorompó túloldalán biztonságosan elférve meg tudom tenni!
Akár beugratós kérdés is lehetne: a képen látható helyen piros a lámpa, de ott a megállni tilos lámpa. Most akkor megálljak, vagy sem?
Nyilván az a válasz, hogy meg kell állni, de nem azért, mert a lámpa felülírja a táblát – hiszen a lámpa színe csak az elsőbbséget szabályozó jelzéseket módosítja -, hanem azért mert
a megállni tilos nem a kényszerítő ok miatt megálló járművekre vonatkozik.
És itt érünk el a megállás igazi, közlekedésbeli értelméhez:
A megállás a vezető döntése alapján jön létre, azaz azért hagyja abba a mozgását, mert ezzel a vezetőnek saját célja van, és nem azért mert erre kényszerült.
Mik lehetnek ezek a célok?
Sokféle, de két tényező egyből felmerül:
- elhagyja a járművét, vagy ott (benne) marad
- mennyi ideig tartózkodik egy helyben?
A kettő közül melyik lehet a fontosabb szempont?
Attól függ, hol akarunk megállni!
- Ha a példában már említett veszélyes kanyarban, akkor annak sincs jelentősége, mennyi ideig, és annak sem, hogy ott a vezető, vagy sem, hiszen minden esetben nagyon rossz helyen van a járművünk, ahol akár balesetet is okozhatunk emiatt.
- Ha egy szűk utcában történik mindez, ahol nem fér el mellettünk egy másik jármű, akkor lehet, hogy közvetlen balesetveszély nem áll fenn, de nagyon rossz helyen tartózkodunk, azaz útban vagyunk.
- De egy garázs kiállója előtt azonban már nem az időtényező számít, hanem sokkal inkább a tény, hogy a vezető ott van-e a kocsijánál, és ha ki akar onnan állni valaki, arrébb tud-e menni…
És a KRESZ itt tesz különbséget megállás és várakozás között!
Megállás alapvetően az a helyzet, amikor a vezető a járművénél marad. Várakozásról pedig akkor beszélünk, amikor elhagyja azt.
Sajnos a várakozás szót sokan tévesztik, ami akár a szó meghatározására is visszavezethető:
Emlékszünk? „Várakozik: Addig marad valahol, amíg valami meg nem történik, vagy valaki meg nem jön.”
Nem fogjuk keverni soha többé, ha arra gondolunk, hogy:
„Várakozik: Addig marad az autó valahol, amíg a vezetője meg nem jön…”
Tehát a járművünk várakozik, és nem a vezetője!
De van ennél egy egyszerűbb tippem is:
A várakozás nem más, mint maga a parkolás!
Nem tudom, hogy a magyar KRESZ miért nem vállalja fel a parkolás szót – főleg, hogy a táblában ott van a „P” betű -, amikor sokkal szemléletesebb és érthetőbb, mint a VÁRAKOZÁS kifejezés. Főleg, hogy a közbeszédben is azt mondjuk, hogy „ott hagytam a kocsit a parkolóban”, és nem azt, hogy „ott hagytam a kocsit a kijelölt várakozóhelyen”…
Magát a megállást, tehát, amikor a vezető a járművénél marad, nevesíti a szabály:
„járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg – ha a vezető a járműnél marad – egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.”
A várakozás, azaz parkolás pedig a definíció szerint: „járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás.”
A megállásnál említett 5 percnek egyébként nem sok jelentősége van, hiszen, ha a vezető ott tartózkodik a kocsinál, mondjuk vár valakire, és letelik az 5 perc, akkor beindítja a motort, elindul egy fél métert, majd visszaáll a helyre, ezzel újraindítja az 5 percet.
Érdekes egyébként, hogy sem a be-kiszállás, sem a fel-lerakodás nincs időhöz kötve, azaz, akár egész nap is történhet.
A cikk elején említett esetek, pár gondolattal még kiegészítve:
kifogyott a benzin
megérkeztünk az áruházhoz, és bementünk vásárolni
megszólalt a telefonom, de nem volt nálam kihangosító
defektet kaptunk
tankolni mentünk
a leengedett sorompóhoz értünk
dugóba kerültünk
rosszul lettem
hazaértem
gyalogos ment át előttem az úton
kiszállt az utasom
megállított a rendőr
a vezető várja az utasát
piros a lámpa
ki-be pakolunk az autóból
álló autóban beszélgetek az utasommal
Színmagyarázat:
forgalmi okból történő megállás
műszaki hiba miatti megállás
megállás
várakozás – parkolás
5 percig megállás, efelett várakozás
És a lényeg, hiszen ezért kaphatunk büntetést:
Műszaki hiba kapcsán bárhol megállhatunk. (A KRESZ annyit ajánl, hogy az elromlott járművet – lehetőség szerint – az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. Azért csak ajánlás, mert lehet olyan hiba, pl. kiesett a kerekem, vagy balesetben megrongálódott a jármű, amikor csak ott tudok megállni, ahol a baj történt.)
Forgalmi okból bárhol megállhatunk, egy kivétellel: a vasúti átjáróban!
Szintén életszerű ajánlás, hogy, ha van lehetőség, akkor forgalmi okból se álljunk meg olyan helyen, ahol a megállás tiltott, főleg a zebrán, a kereszteződésben, vagy a villamospályán.
Saját döntés alapján megállhatunk minden olyan helyen, ahol nincs megállni tilos tábla, vagy egyéb a KRESZ-ben meghatározott megállási tilalom. Tehát várakozni tilos tábla után szabad megállni.
De ebben az esetben a vezetőnek a kocsinál kell maradnia.
Várakozni, azaz parkolni – a kocsit üresen otthagyni – csak olyan helyen lehet, ahol sem megállási, sem várakozási tilalom nincs!
ÖSSZEFOGLALVA:
Ha a jármű a mozgását abbahagyva nem megy tovább, akkor:
- Forgalmi okból áll meg, azaz valamilyen külső körülmény erre kényszeríti. Csak vasúti átjáróban nem szabad így megállni, ott az átjáró előtt kell tartózkodni, amíg szabad nem lesz az áthajtás.
- Műszaki okból áll meg. Erre nem vonatkoznak a megállási tilalmak, hiszen például egy összetört autó nem képes mozdulni.
- A vezető saját döntése alapján állt meg. Ennek megfelelően
– Ha a vezető a járműnél marad, akkor megállásról beszélünk. Ezt nem teheti meg a megállási tilalmaknál, de nincs tiltva ott, ahol várakozni tilos. Többek között ezért szabad kitenni az utast a várakozni tilos tábla után, mozgássérült parkolóban, illetve ebben az esetben nem kell fizetni sem, hiszen az csak a várakozás esetében kötelező.
– Ha a vezető elhagyja a járművét, akkor az várakozásnak, azaz parkolásnak minősül. Ezt sem a megállási, sem a várakozási tilalmaknál nem tehetjük meg. Fizetős övezetben pedig ezért parkolási díjat kell adnunk.
E tábla után a járművel nem állhatunk meg – saját döntés alapján – semmiféleképpen!
E tábla után a járművel megállhatunk saját döntés alapján, de a vezető nem hagyhatja magára a járművét!