Kedves KRESZPROFESSZOR!
Régóta motoszkál bennem, hogy mire jó az a menetfény?
Rendszeresen hallgatom műsorát a Klubrádióban. Az utolsó adásban érintették ezt a témát, de nekem van egy kérdésem.
Ismerek számtalan mellette szóló véleményt, amelyek mindegyikével egyetértek, de a nagy ellentmondást abban látom, hogy csak az autó elején van ilyen. Miért nincs záró fény is? Való igaz, hogy sokkal jobban látható egy autó ezzel a kivilágítással, de miért nem világít hátul is?
Számtalan olyan autót látni, amely lakott területen kívül is ezzel a világítással közlekedik, még autópályán is. Zárófény meg nincs. Energiatakarékosabb a tompítottnál, nagyon jól látható, de így teljesen logikátlannak érzem.
Nem régen vettem egy új SEAT LEON-t, totál ledes, de ennél sincs zárófény a menetvilágításnál. Szerintem ez egy elcseszett megoldás. Amennyiben osztaná véleményemet, akkor azt kérdezem, hogy miként lehetne elérni, hogy ésszerű megoldás szülessen?
Várom szíve válaszát.
Üdvözlettel:
Nagy Lajos Bp.
Ja, iszom minden szavát!
A KRESZ valamikor régen csak éjszaka és korlátozott látási viszonyok között írta elő a járművek megfelelő kivilágítását.
Emlékszem, amikor a 80-as évek végén először mentünk át Ausztriába mennyire furcsa volt, hogy ott az autósok nappal is használják a tompított fényszórót, amire jó nagy táblákkal figyelmeztették is az arra közlekedőket.
Majd egyszer csak a mi szabályrendszerünkben is megjelent a nappali kivilágítási kötelezettség, ami jelen pillanatban is érvényes legalábbis lakott területen kívül.
Az ok nyilvánvaló volt:
az egyre nagyobb forgalom, a nem kevés frontális ütközés, amelynek mindig brutális következményei vannak, és nem utolsósorban a divat beleszólt az életünkbe. Én nem nagyon emlékszem szürke színű Ladákra vagy Trabantokra, míg az utóbbi évek legnépszerűbb autószíne az ezüstmetál lett. Ami viszont tökéletesen képes beleolvadni az aszfalt és háttér szürke színébe.
Így került bele a szabályokba 1995-ben a járművek nappali kivilágítási kötelezettsége olyannyira, hogy nem egy országban városon belül is használni kell azt, sőt egyes kocsitípusok motorját nem is tudjuk beindítani csak azután, hogy világítanak a megfelelő lámpák.
Ugyanakkor a kivilágítás elterjedése nem kevés környezetvédelmi aggályokkal is együtt jár. A tompított fényszóró izzója elektromos áramot fogyaszt, menet közben az áramot a generátor termeli, ami végső soron a motor energiáját használja, amihez így több üzemanyag szükséges, ami több káros anyag kibocsájtással jár. Európai felmérésben olvastam, hogy egy nap alatt csak a nappali fények használata okán több ezer tonna káros anyag kerül a levegőbe a kontinens felett.
Ezért is született egy olyan megoldás, hogy a tompított fényszóró helyett takarékosabb megoldásokat kellene használni. A helyzetjelző lámpák 5 W-os fénye a láthatósághoz kevés, és így született meg a nappali menetjelző fény, ami a magyar KRESZ-be is belekerült 2001-ben.
Ez a lámpa sokkal kevesebbet fogyaszt a fényszóró izzójánál, ráadásul a LED-es technikák megjelenésével még energiatakarékosabb megoldások is napvilágot láttak.
De, hogy kérdésedre válaszoljak, a KRESZ-ben érdemes két gondolatot összevetni:
„44. § (1) A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani.”
míg a nappali előírás:
„(8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet – tompított fényszóróval – nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.”
Tehát a meghatározásban nappal nem szerepel a helyzetjelző lámpa működésének a kötelezettsége sem a tompított fényszóró sem a nappali menetjelző esetében. És ez így érvényes a hátsó helyzetjelzőre is, avagy a zárófényre, ahogy Te írod..
Hogy miért?
Valószínűleg azért, mert nappal nem túl sok látszódna a hátsó helyzetjelző lámpából, azaz sokkal több információt nem adna a járműről még rosszabb kontraszt viszonyok esetében sem.
Ráadásul egy esetleges ráfutásos baleset sokkal kevésbé durvább következményekkel járna, mint egy frontális ütközés.