Tisztelt Pető Úr!
Először is sok sikert, kitartást és mellé jóegészséget kivánok tevékenységéhez, nagyon nagy segítség annak, aki nem a KRESZ oldalait olvassa nap mint nap.
Az én kérdésemre a magyarázat több szabályt is érinthet, segítségét kérném ezek kibogozásában.
Nemrég az otthonom mellett a Bp. Szentkirályi utca-Üllői utca kereszteződésében parkoltam (piros téglalappal jelölve), és mivel nem találtam máshol helyet (gyakori eset a szemben lévő kórházba látogatók miatt) – a közterület-felügyelet ezt 15e Ft-os bírsággal jutalmazta a „KRESZ 40.§ (5) D.) útkereszteződésben, az úttest széleinek metszéspontjától 5 m. belül” alapján.
A hivatkozott (5) D.)-t teljes egészében:
(5) Tilos megállni:
…
d) körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre – ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza – a tilalom nem vonatkozik;
Eszerint ha „útelágazással szemben” parkolok, és ezzel járműforgalmat nem akadályozok, akkor szabályosan járok el.
A Szentkirályi utca az Üllői út felől egyirányú, mindkét oldalán felfestett parkolóhelyekkel, viszont a bal oldalon ahol én álltam, ott felfestés még nincsen. A parkolásommal az Üllői felől érkező autókat nem akadályoztam, gyalogosokat talán igen, viszont ott nincs gyalogátkelőhely, tehát a gyalogosforgalmat nem csak az én, hanem minden autó akadályozza 😉 A kanyarodó autóknak a gyalogosokra meglátásom szerint a rálátás biztosítva volt, hiszen azok az autóm mellől szemből érkezhettek.
A kérdéseim:
1. Ebben az esetben hogyan értelmezendő az „útelágazással szemben” kifejezés? (véleményem szerint a haladási irány és az úttest szélének metszete) Eszerint szabályos voltam?
2. A másik kérdés, amire az interneten sehol nem találtam jól értelmezhető magyarázatot vagy rajzot, hogy ebben az esetben mi minősül az „útkereszteződés metszéspontjának”, honnan kell számolni az 5 métert (esetleg a sárga vagy kék ponttól, vagy más)?
3. Ha a fentiek lehetővé tennék a parkolást, akkor is ott van még a tény hogy a Szentkirályi egyirányú utca, aminek bal oldalán a KRESZ szerint tilos parkolni hacsak nincs felfestve: melyik szabály „erősebb”, ez, vagy az (5) D.)-ben leírt engedélyezés?
4. Ebben az esetben figyelembe kell venni a gyalogosforgalmat? (habár a hivatkozott cikkely nem említi)
A végső kérdés, hogy jogos-e a büntetés 🙂
Illetve ha szabálytalan voltam de nem a hivatkozott cikkely miatt (hanem pl. az egyirányú utcában bal oldalon parkolás miatt), attól a büntetés még büntetés, vagy kifogásolható (hogy a hivatkozott cikkelyt nem sértettem meg)?
Előre is köszönöm válaszát!
Elöljáróban annyit, hogy sajnos a büntetés jogos volt.
Nézzük mit is ír pontosan a KRESZ a kereszteződésben illetve közelében történő megállásról és várakozásról:
Tilos megállni útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre – ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza – a tilalom nem vonatkozik.
Hogyan kell ezt a gondolatot helyesen értelmezni?
Minden olyan helyzet útkereszteződésnek minősül, amikor két vagy több út találkozik egymással. Függetlenül attól, hogy ez milyen geometriai formában történik,a kár kereszt alakban, akár T vagy Y alakban. Még az is mindegy, hogy a másik út honnan csatlakozik be, tehát a bal oldalon lévő másik út esetében is útkereszteződésről beszélünk.
A megállási tilalom alapvetően a kereszteződésben benne él, érthető okok miatt.
Ezen felül a kereszteződéshez közeledvén nyilván be kell tudni látni a helyzetet, és megfelelően le kell tudni helyezkedni besorolás céljából. Ezen okok miatt tartalmazza a szabály azt a mondatot, hogy az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül is tilos megállni. Amit esetenként felfestéssel felülírhatnak, ezért szerepel az a megjegyzés, hogy ha a közúti jelzésből más nem következik.
Az úttorkolat vagy útelágazás gyakorlatilag a nem kereszt alakú utaknál lehetséges, például a T alakú úttorkolat esetében az egyenesen haladó úton.
Hiszen itt nem kell sehová belátni, és elméletileg a kanyarodást sem akadályozza az ott álló jármű. Bár tehergépkocsi esetében akár ez igaz is lehet, ezért került a szabályba az a gondolat, hogy, ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza.
Az általad bemutatott helyen a járműved egyszerűen azért szabálytalan, mert 5 méteren belül tartózkodik a két út járdaszegélyének találkozásától.
Tehát nem ez a helyzet fedi az úttorkolattal szemben meghatározást.
Ismerve a 8. kerületet azt kell mondanom, hogy elég korrekten jelölik is ezt útburkolati jelekkel, tehát a parkolóhely kezdete vonal nem véletlenül került oda, ahová.
Viszont egy érdekes tényre hadd hívjam a figyelmet! Az Üllői út túloldalán az úttorkolat feloldja a Kálvin tér felől érvényes megállási tilalmat, azaz ott meg szabad állni, semmi nem tiltja.