Tisztelt Kreszprofesszor!
Örülök, hogy Önre találtam, mert egy többrétegű problémának lettem részese. Mivel a dolog nem elsőre talán nem evidens, nem tudja bárki tisztába tenni; az Ön széles látókörű együttműködésére volna szükség, mert csak meg kéne oldani az ügyet. Én megoldottam legjobb tudásom szerint, de valami mégis hibázik…
Tavaly szeptemberben fordult velem először (65 éves vagyok) elő, hogy az autómból kifogyott a benzin Debrecen egy kis utcájában, de ezt a műszer nem jelezte. Még meg tudtam oldani a bakkecske módjára viselkedő autóval, hogy leparkoljak az Ötmalom-Domb utca sarkon 4 méterre a sarok elméleti pontjától. 1. kép Benzint vittem az autómhoz, úgy tudtam eljönni.
Ezért kaptam egy 15 000 Ft-os büntetést a Közterület Felügyelettől, és észleltem, hogy az automata ablaktörlő érzékelőjét a felügyelő leszakította, amikor a büntetési értesítőt az ablaktörlő lapát alá betolta. Ezzel kb. 5000 Ft kárt okozott.
A KRESZ 40. § 5 d. pontja szerint akkor tilos a megállás az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik, és ha nem műszaki hiba okozta a megállást ( 40 § (6) Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármű műszaki hibája miatt nem tarthatók meg.)
A közúti jelzés egy elsőbbségadás kötelező, és egy kötelező haladási irány balra, táblákból állt. Mivel az 5 m-es szabályt azért hozták létre, hogy a bekanyarodást, és az ahhoz szükséges besorolást lehetővé tegyék, de az adott sarkon a jobbra bekanyarodás tiltva van, egyrészt a kötelező haladási irány, másrészt a jól látható behajtani tilos táblák által is a Domb utca-i sarkon,
ezért – gondolom – kétszeresen sem követtem el KRESZ szabálysértést.
Emiatt nem fizettem be a büntetést, hanem észrevételeztem ezt a KF-nél, akik ezt figyelmen kívül hagyták Így az EU szerinti jogorvoslatot a keletkezési szinten (15000) nem kaptam meg(!), mert feljelentettek a Rendőrségen. Ez már egyből 30 000 Ft-os büntetési tételt jelentett.
A Rendőrség kihallgatott, és megértően bólogatott, majd kiküldött egy határozatot, melyben a 30 000 Ft büntetés megfizetésétől eltekint, de figyelmeztetésben részesít. A határozat indoklási részében aztán döbbenettel látom, hogy még azért két büntetőponttal is megfenyít. Ez a két dolog, a figyelmeztetés, és a büntetőpont nem volt indokolt, ugyanis a műszaki hiba okafogyottá tette a már okafogyott 5 méteres szabályt, amit először a kötelező haladási irány tábla tett okafogyottá, hiszen az utca végig egy parkoló utca, ahonnan jobbra nem is szabad kanyarodni, tehát besorolni sem szükséges (a közúti jelzésből más következett), és a kereszteződés jól belátható. Egyenesen nem is lehet továbbhaladni, csak balra, amerre a kötelező haladási irány tábla engedi.
Problémát okoz az ügyben az elvi metszésponttól számított kifejezés, mert nem lehet tudni, hogy a kocsi elejéig, közepéig, vagy a végéig kell számítani a távolságot, ugyanis ezt a KRESZ nem tartalmazza. Nem tudjuk barátaimmal, hogy pontosan mit jelent a az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belüli megállás. A kocsi teljes terjedelmével bent kell-e legyen az 5 méteren belül, vagy elég ha a lökhárítója belóg? Mit jelent a számított, mert a kocsi eleje, vagy a vége mérhető, nem kell számítani, mint pl. a kocsi közepét.
A rendőrségi határozatot nem kifogásoltam meg, mert nem szeretnék bíróságra járni, és esetleg pert veszíteni.
Várom megtisztelő válaszát, hogy 1. mit követtem el mégis, hogy 2, helyesen járt-e el a KF, és a Rendőrség? A 3. KF hogyan fizeti meg az okozott kárt, melynek okozását tagadják, bár a készített fényképeik azt bizonyítják?
Tisztelettel, András
Sok hasonló felvetéssel találkoztam már.
De az a bajom, hogy utólag nagyon nehéz rekonstruálni egy konkrét esetet.
Mert valóban, amit leírtál az teljességgel hihető, és biztos így is volt. Ugyanakkor talán nem is hinnéd milyen sokan próbálkoznak tényleges, tudatos szabálysértés esetén azzal védekezni, hogy elromlott a jármű, rosszul voltak elhelyezve a táblák, nem volt egyértelmű a helyzet, és hasonlók.
Nap mint nap találkozhatunk mozgáskorlátozott helyen parkoló luxusterepjárókkal, és nem is folytatnám.
A hatóság pedig úgy van ezzel, és inkább afelé hajlik, hogy mindenki utólag próbálkozik valamit kitalálni. Ha pedig tényleg igaz egy egy történés, műszaki hiba, egyéb indok, akkor azt bizonyítsa az, aki elkövette a szabálytalanságot.
És innentől zsákutca a dolog, mert hiába, valóban a KRESZ megfogalmazza a műszaki hibát, amivel egy fellebbezésben élni lehet, de ki fog pár tízezre forintos ügy kapcsán sokkal drágább ügyvédet fogadni?
Persze a legjobban mindezen az bosszankodik, aki tényleg jóhiszeműen járt el…
És most nézd el nekem, kérlek, hogy kekeckedni szeretnék, és tényleg csak a dolog tanulsága miatt kérdezem meg, de ha tisztában voltál azzal, hogy 5 métert kell kihagyni a kereszteződés előtt, és valóban bakkecskeként még volt lehetőséged néhány métert gurulni, akár hátra is, akkor miért nem próbáltad az autót olyan messze elhelyezni a saroktól, amiből már nem lehet baj?
Mert a leírás alapján inkább az történt, hogy leálltál, ahol tudtál – persze ki ne lenne ideges egy ilyen helyzetben? -, megkaptad a büntetést, és utólag kezdtél azon töprengeni, hogyan lehetne védeni a helyzetet.
Ennek ellenére azt mondom, hogy teljesen igazad van, a műszaki hibából rossz helyen tartózkodó jármű nem lehet egy szabálysértés tárgya, de mint említettem ezt neked kell bizonyítani.
A felvetett KRESZ kérdésekkel kapcsolatban:
A szabály kategorikusan leírja az 5 métert, és ez akkor is így van, ha a kereszteződés egyébként jól belátható, vagy valamelyik irányban tiltott a továbbhaladás. Az egy dolog, hogy a szabálynak van egy miértje, amit a cikkeimben én is leírtam, de attól még az 5 méter az 5 méter.
Viszont így fogalmaz a KRESZ:
„az úttestek széleinek metszéspontjától” mérve, ami ténylegesen itt a két járda metszéspontját jelenti.
Így is túl bonyolult a KRESZ, képzeld, ha még minden szabálynál külön-külön leírnák, hogy az adott paragrafus a kocsi elejére, közepére, vagy végére, vagy akár a kerekére vonatkozik. Főleg, ha ez szabályonként eltérő lenne. Bajban lennénk, de nagyon.
A szabályalkotó valóban a szabad kilátást, a besorolási és észlelési lehetőségeket tartotta szem előtt.
Tehát a kocsi végpontját kell figyelembe venni, azt a részt, ami jelen esetben a kereszteződéshez legközelebb van.
Az okozott kárt polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni, de hogy a jogi procedúra megér-e ennyit, azt neked kell mérlegelni!