A 40/ 5 KRESZ pont írja le,hol tilos megállni.
A 6. bekezdés azonban megengedi a forgalmi okból való megállást különösen veszélyes helyen. (is)
Ennek ellenére az általam ismert közlekedési szakemberek állítják,hogy nem így van. A jogszabályban ugyan nem találják.
Talán valami régi jogszabály értelmezésre emlékeznek.
Érvelésük szerint ha igaz lenne, akkor gyalogátkelőhelyen és vasúti átjáróban is meg lehetne állni forgalmi okból. A két esetben valóban érezhet az ellentmondás.
Azt sem értem,hogy a Kotra féle KRESZ tankönyv az előző két esetet,még az útkereszteződésre is kiterjeszti. Konkrétan azt állítja,hogy forgalmi okból ezen három esetben is tilos megállni. A tankönyvet lektorálták,elvileg autentikus,mégis a jogszabályból ezt nem látom egyértelműnek.
Válaszát előre is köszönöm,annál is inkább mert az után már a kérdést szeptemberben megrendezendő KRESZ versenyünkön bátran feltehetem.
A forgalmi okból történő megállást úgy kell értelmezni, hogy a jármű vezetője a közlekedést nem kívánja elhagyni, mégis egyhelyben tartózkodik.
Általában ezt kényszerítő okból teszi, de például tolatás, megfordulás, bekanyarodás előtt saját döntés alapján is meg tudunk állni, ami forgalmi oknak minősítendő.
Lényeges, hogy mivel a forgalmi okból történő megállás számtalan, tőlünk független ok miatt lehetséges, ezért annak megtiltása nem értelmezhető.
Nem véletlenül fogalmazza meg a KRESZ is, hogy:
40.§. (6)
Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra.
(Az említett bekezdések a megállás módját és a megállás tilalmait határozza meg.)
Pár példa:
Az útkereszteződés után gyalogátkelőhely található. A kereszteződésbe, annak veszélyessége miatt felfestették a különösen veszélyes hely útburkolati jelet. A túloldalon áthaladó gyalogos elsőbbségét csak úgy tudom biztosítani, ha megállok előtte. A kereszteződésben, a sárga sráfos jelen. Miért lenne ez szabálytalan?
(A képen a kisvonat az útburkolati jelen fog megállni, ha a zebrán gyalgos érkezik)
Vagy: a zebra után közvetlenül szabad várakozni. Beállok, miközben előttem is megáll egy jármű. Elindulni már csak úgy fogok tudni, ha visszatolatok. Rá a zebrára! Azon meg is fogok állni egy pillanatra, míg előremenetbe teszem a váltót. Ez sem tekinthető szabálytalannak.
Mintahogy az összes olyan helyen sem, amit a 40.§. 5. pontja felsorol.
Egyedül a vasúti átjáró kakukktojás ebből a szempontból – bár az 5. pont ezt is megemlíti. Ennek nyilván ott van jelentősége, hogy vasúti átjáró előtt 30 méteren belül ugyan tilos megállni, de azt semmi nem tiltja, hogy a kb. 10 méterre az átjárótól előttem áthaladó gyalogosok miatt megálljak.
Viszont magán a vasúti átjárón azért nem szabad forgalmi okból sem megállni, mert A KRESZ 39.§. 2. ezt írja:
„A vasúti átjárón csak folyamatosan – megállás nélkül – legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.”
Azaz a vasúti átjáró előtt mérlegelni kell az áthajtás folyamatos lehetőségét, és addig nem szabad elindulni, amíg ez nem biztosított.
Így kimondhatjuk, hogy vasúti átjárón forgalmi okból sem szabad megállni. bár ez így szó szerint nincs leírva a KRESZ-ben.
Egyébiránt a valamikori KRESZ értelmezésben valóban szerepelt egy ilyen mondat:
„Arra tekintettel, hogy a forgalmi megállások kellő figyelem és gondosság mellett előre láthatók, még ilyen okból sem szabad megállni kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, útkereszteződésben és vasúti átjáróban.”