Tisztelt KRESZ Professzor!
Alaposan végigrágtam magam a korábbi bejegyzéseken és az Ön válaszain. Mégis úgy érzem védhető, ha valaki az úttest „menet irány” szerinti bal oldalán várakozik a parkoló autók között úgy, hogy a gépjármű orra szembe mutat a mellette elhaladó járművek menetirányával.
A sarkalatos kérdés, hogy melyik jármű menetirányából nézzük az esetet. Ha abból a járműnek a menetirányából elemezzük a helyzetet, amelyikből nézve orral szemben áll a parkoló autó, akkor csak azt mondhatjuk, hogy a „vétkes” az én menetirányom szempontjából a jobb oldalon áll. Ekkor viszont nem sérti meg a „vétkes” a Kresz 40.§-át, mert a menet irány szerinti jobb oldalon áll a járdával párhuzamosan. A Keresz nem szabályozza, hogy az autó orra milyen irányban nézzen.
Ha mégis vétkesnek szándékozik kimondani a közterület felügyelő a tettest, akkor csak arra hivatkozhat, hogy a jármű vezetője megsértette a Kresz 25.§-t mert nem tartotta be a jobbra tarts szabályt. Vagyis ahhoz, hogy beálljon az ő eredeti haladási iránya szerint baloldalra, át kellett hajtania a menet irány szerinti baloldalra. De ezen szabály alól van kivétel, az előzés és kikerülés esetében.
Tehát, ha „vétkes” a kikerülés céljából közlekedett a menet irány szerinti baloldalon, majd hátramenetben beállt a parkoló helyre, akkor szerintem nem követett el szabálysértést, ugyanis hátramenetben az ő menetiránya szerinti jobb oldalára állt be.
Mit gondol tisztelt Professzor Úr? Megállja ez a védőbeszéd a helyét egy bíróságon is?
Védőbeszédnek nem is olyan rossz, és biztos van bíró, aki meg is enné… 🙂
De!
Egyrészt a KRESZ, mint jogszabály sok esetben használja a menetirány szerinti kifejezést, és én úgy gondolom, ez mindig abból a járműből értendő, amire éppen vonatkozik az adott utasítás, azaz alapesetben rám, aki azt vezeti.
Egy példa:
„Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egysorban lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben, haladhatnak.”
Nyilván itt az épp haladó gyalogos szemszögéből vizsgáljuk az esetet, és ha szemből is érkezik gyalogos, akkor nem az ő nézőpontjából.
Tehát minden szabály, ahol a menetirány szerinti kifejezés van, az adott járműre vonatkozó irányt jelenti.
A parkolási példában egyébként mi van, ha nem is áll senki az út túl oldalán? Az én menetirányom akkor is adott!
Egyébként a KRESZ fogalomtára ezt is meghatározza:
„A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely – a menetirányt tekintve – az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik.”
Azt elismerem, hogy ebben a meghatározásban elkellene egy olyan definíció is, hogy a menetirány nem más, mint a jármű szokásos haladási irányának (elejének) megfelelő irány. De erre mondja a jogalkotó, hogy az evidens dolgokat nem rögzítik a jogszabályok.
A kikerülés esete pedig azért nem állja meg teljesen a helyét, mert a kikerülés nem más mint egy álló jármű melletti elhaladás. Abban a pillanatban, amikor megállok, hogy tolatást végrehajtsam, már nem teljesül a kikerülés feltétele, hiszen megálltam, és a hátramenet elkezdésével már egy teljesen más manővert kezdek el, ami szintén nem egyenlő sem a kikerüléssel, sem pedig az előzéssel.
Amit még fontosnak tartok, az pedig a jogalkotó szándéka. Miért ír elő ilyen szabályt?
Egyrészt szerintem így igazságos, azaz aki innen jön ide álljon, aki onnan az oda. Másrészt pedig a szemből kihajtás járhat veszélyekkel is a vezetőülés asszimmetriája miatt, de probléma lehet este a tompított fényszóró használata, ami jobbra vakít, és még sorolhatnám.
