Most akkor előzés, vagy sem?

Sokan sokféleképpen értelmezik ezt a helyzetet, többféle magyarázatot olvashatok az ilyen esetekről, kezdve az életszerűségtől, a szabályok félreértésétől egészen a modortalan szitkozódásig, a kioktató beszólásokig.

Nyilván nekem sem esik jól, ha gúnyos személyeskedésbe torkollik egy-egy hozzászólás, ugyanakkor el kell ismerjem, hogy ha ennyire sokszínűek a meglátások, akkor valamit nagyon nem egységesen értelmezünk. A helyzetet csak bonyolítja, hogy sokszor maguk a jogértelmezők és jogalkalmazók – oktatók, rendőrök, szakértők – sem értelmeznek egységesen, és ilyenkor jogos a kérdés, kinek van igaza?!

Sajnos a KRESZ egy olyan jogszabály, amelynek nem kevés sora vitatható, nem egyértelmű, vagy egyes esetekben maga az élet rugaszkodott el az 1975-ben lefektetett elvi alapoktól. Ugyanakkor a rögzített szabályok zöme logikus, például a balesetek megakadályozásának kötelezettsége, avagy a veszélyeztetés tilalma szinte az összes paragrafusból visszaköszön.

Megpróbálom e logika alapján elmagyarázni, hogy én hogyan látom a felvetett szituációt, természetesen tisztelettel meghagyva  azt a  jogot, hogy ezt valaki másképpen látja, akkor ne fogadja el az érvelésemet.

Hozzáteszem, hogy minden ilyen vita valahol meddő próbálkozás, hiszen az esettel kapcsolatban egyedül csak a jogalkalmazó hatóságoknak, bíróságnak adatik meg, hogy objektív döntést hozzon, ráadásul azt sem precedens értékkel.

Jól bizonyítja ezt az illetékes hatóság egyik állásfoglalása – amely mint tudjuk, bírósági ügyben nem ér semmit -, amely így szól:

„az előírások elsődlegesen a hirtelen, és ezért különösen veszélyes sávváltásokkal való előrehaladást tiltják. Így szabályos lehet az is, ha a jármű cikázás, szlalomozás nélkül, folyamatosan a külső sávban maradva halad el jobbról a belső sávban lassabban autózó mellett.”

Azért a feltételes mód használata itt is azt sugallja, hogy ebben az ügyben határozott igent, vagy nemet senki nem mer kimondani.

No, de nézzük az én érveimet, miért is tartom a videóban ( https://youtu.be/4cHCp17dhMg ) említett jobbról történő elhaladást előzésnek.

Foglaljuk össze mit ír a KRESZ:

A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak

"Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás."

Magyarul megy valaki az úton egy járművel, és egy másik jármű elhalad mellette, akkor ez előzés.

Miért fontos mindez, miért kell ezt meghatározni? Nyilván azért, mert az előzéssel kapcsolatban bizonyos szabályokat be kell tartani. Az előzés feltételeit, irányát, és nem utolsósorban figyelembe kell venni az előzés tilalmait is.

A legklasszikusabb eset az, amikor személykocsival utolérünk egy lassabb teherautót, "index, vissza hármas, gáz, és áttérve a bal oldalra elhúzunk mellette". Persze csak akkor, ha nem jön szemből senki, ha nincs előzni tilos tábla és hasonlók.

Ezt nem vitatja senki! Ez bizony előzés a javából!

Azonban amikor ugyanezt tesszük egy tekerő kerékpáros felé közeledve, akkor már felmerül a kérdés, hogy vajon ez is előzés? Hiszen az is lehet, hogy egy szélesebb sáv esetén még indexelni sem kell.

A választ maga a KRESZ adja meg, hiszen az előzni tilos táblánál ez áll a meghatározásban:

„Az előzni tilos tábla azt jelzi, hogy az úton előzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik … kerékpárnak gépjárművel való előzésére”

Tehát íme, ez egy bizonyító erejű mondat, hiszen megerősíti, hogy az egy nyomon haladók melletti elhaladás is előzés, amit ez a tábla viszont nem tilt.

Aki erre azt mondja, hogy előzésről csak akkor beszélhetünk, amikor irányt is változtatunk, annak azért sincs igaza, mert ennek az állításnak semmi nyoma nincs a KRESZ-ben. Sőt az irányváltoztatásnál, az irányjelzési kötelezettségnél a példálózó felsorolásában az előzés nem is szerepel.

Vagy, ahogy a KRESZ órákon is tanítjuk: Nem az előzés miatt indexelünk, hanem azért mert közben irányt változtatunk.
KRESZ: „Az előzési szándékot - ha az előzés irányváltoztatással jár - irányjelzéssel jelezni kell.”

De mi a helyzet, ha két jármű nem egymás után halad, hanem alapból párhuzamosan közlekedik egymással?

Szándékosan nem a többsávos utak példáját említeném először, mert létezik a KRESZ-ben egy olyan meghatározás, amely konkrétan rögzíti, hogy két párhuzamosan egymás mellett elhaladó jármű között előzésről beszélhetünk:

„Csak jobbról szabad előzni azt a villamost, amely az úttest közepén levő pályán közlekedik.”

Tehát a villamos melletti elhaladás, ahogy a fogalom meghatározásban szerepel, is előzés.
A KRESZ ennél az esetnél szintén nem említi meg az irányváltoztatást, arról nem beszélve, hogy az ismert villamos pályák zömén nem engedélyezett a sínen való haladás, tehát kizárólag párhuzamosan közlekedve tudunk a villamos mellett elmenni.

Egyébiránt a már említett tábla is bizonyíték arra, hogy a villamos melletti elhaladás is előzés, hiszen:

„Az előzni tilos tábla után ez a tilalom nem vonatkozik az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére”

Ezekből a példákból jól érzékelhető, hogy előzésről nem csak a klasszikus „utolérem a teherautót” esetében beszélhetünk, hanem bizony irányváltoztatás nélkül is történhet előzés.

De mi a helyzet akkor, ha az út párhuzamos közlekedésre alkalmas, azaz több sávval rendelkezik?

Itt is lehet úgy előzni, hogy a szélső sávban haladva utolérek egy másik járművet, majd irány a belső sáv, az előzés után pedig vissza. Az előzés tényét ebben az esetben gondolom, senki nem vitatja.

De mi van akkor, ha a belső sávban közlekedve több jármű mellett megyek el, akár kilométereken keresztül?

A KRESZ erre is választ ad, hiszen a párhuzamos közlekedésnél rögzíti az alábbiakat:

„Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy - lakott területen - távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban…”

Tehát ebben az esteben úgy szól a szabály, hogy „a vezető több járművet kíván előzni”, azaz a több jármű melletti folyamatos haladás ez alapján előzés.

Egyébként, ha a több jármű melletti haladást nem minősítenénk előzésnek, akkor faramuci helyzet alakulhat ki olyan úton, ahol két sáv esetén tehergépkocsival előzni tilos táblát helyeztek el. Aki úgy tartja, hogy a több jármű mellett történő párhuzamos elhaladás nem előzés, az úgy értelmezi, hogy ilyen jelzésnél egy teherautó egy járművet nem előzhet meg, de behajtva a belső sávba egy egész sort igen.

Ennek így nincs értelme!

De akkor is jogos az a kérdés, hogy mit jelent a KRESZ fogalommeghatározásánál ez a kitétel:

„Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.”

Miért tesz említést ilyesformán a szabály, ha eddig azt taglaltuk, hogy több sáv esetén is előzés történik két jármű azonos irányban történő elhaladása közben?

Mit takar a „párhuzamos közlekedés” kifejezés?

A KRESZ rögzíti, hogy olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van, párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestnek hívunk.

A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest nem azonos a párhuzamos közlekedéssel!

Párhuzamos közlekedésről akkor beszélünk, amikor a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten kialakul a párhuzamos közlekedés, például ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlopok alakulnak ki. Tehát az előzés meghatározásánál olvasható kitétel, miszerint párhuzamos közlekedés esetében nem beszélhetünk előzésről, elsősorban arra az esetre vonatkozik, amikor valamennyi sávban, sűrű, tömött sorokban folyamatosan haladnak a járművek. Főleg városban tapasztalható, hogy ilynekor hol az egyik, hol a másik sáv forgalma gyorsul fel jobban.

Ez az eset az, amikor egyértelműen nem beszélhetünk előzésről!

A másik eset lakott területen belül alakulhat ki, hiszen a KRESZ így rendelkezik:

„Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza.”

Tehát bizonyos járműveknek megengedett a jobbra tartási alapszabály figyelmen kívül hagyása, és ebben az esetben a belső sávban folyamatosan haladó járművet a szélső sávban beérő jármű elhaladás közben nem tekinthető előzést végrehajtó járműnek.

Érdemes megvizsgálni, hogy miért van jelentősége annak, hogy a jobb szélső sávban történő elhaladás előzés, vagy sem?

Nyilván egyetlen szempontból fontos ez, mégpedig, hogy az előzés közben bizonyos szabályokat be kell tartani.

Persze jó kérdés, hogy, ha nem előzésről beszélünk, akkor nincs semmilen kötelezettség? Erre is választ kapunk a KRESZ-ből, hiszen ezt olvashatjuk a párhuzamos közlekedésnél:

„A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni.”

Nyilván ezt a szabályt olyan helyzetben is alkalmazni kell, amikor nem előzésről beszélünk, például az előbb már említett kialakult párhuzamos közlekedés esetén.

Vizsgáljuk meg az előzési szabályok szempontjából azt az esetet, amikor kétsávos autópályán a belső sávban – a jobbratartást nem betartva, és így szabálytalanul – haladó járművet a szélső sávban utolérek:

Az előzést - a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve - balról kell végrehajtani.
(4) Csak jobbról szabad előzni
a) azt a járművet, amely a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi és az úttesten a 31. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyezkedik el;
b) azt a villamost, amely az úttest közepén - egyirányú forgalmú úton az úttest bal oldalán - levő pályán közlekedik.
(5) Jobbról is szabad előzni a figyelmeztető jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó járművet, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti.

Tehát, ha előzésről beszélünk, akkor az csak balról hajtható végre, hiszen a példában szereplő autópályán sem a (4) sem az (5) pont nem értelmezhető kivételként.

Az a gond, hogy aki viszont mindezek alapján továbbra is azt állítja, hogy ez nem előzés, hanem csak sima elhaladás, máris bajban lesz a következő meghatározással, ami szintén a KRESZ-ben szerepel:

„Az előzés végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad.”

Tehát, ha nem előzés, és a jobbról történő elhaladás közben a belső sávban közlekedő gázt ad, és ezzel mintegy akadályozza a mellette történő elhaladást, nem követ el semmilyen szabálytalanságot, bár ezzel a magatartásával igen kellemetlen helyzetbe is tud hozni bennünket. Viszont, ha azt állítjuk, hogy ez a fajta akadályoztatási tilalom érvényes rá, akkor ezzel azt is mondjuk, hogy mégiscsak előzésről van szó. Ezt viszont ebben a helyzetben csak balról ejthetnénk meg.

Mindezeknek egyébként egy esetleges balesetnél lehet jelentősége, de ahogy a bevezetőben már említettem, az illetékes bíró fogja eldönteni, hogy pontosan miről van szó!

 

Összességében az én álláspontom az, hogy a bejátszott filmen, amikor visszatértem a járművel a jobb szélső sávba, és kezdtem utolérni a második sávban haladót, akkor jól döntöttem, hogy nem jobbról előztem le, hanem mindezt a belső sávból tettem.

Biztos, hogy ezzel szabályt nem sértettem, a forgalmat figyelve ráadásul jó döntésnek bizonyult, mert jobbról elhaladás közben a szélső sávban utolértem volna az ott lassabban haladót, és ezáltal, akár be is „szorulhattam” volna a két jármű közé.

Hangsúlyozom, ez az én véleményem, amit megpróbáltam a fentiekben a KRESZ-ben rögzített pontok alapján bizonyítani.

Természetesen elfogadok más véleményt is, az egyik szaktekintély kollégám például ezt írja:

„A belső sávban haladót utolérő autós szabályt sértett volna, ha a szélső sávba áthajtva hagyja el partnerét - ez esetben jobbról előzi meg, ami ebben az esetben tilos -  ez teljesen független attól, hogy a rendőr szabályosan vagy szabálytalanul közlekedik a belső sávban. Mi lett volna a járható megoldás?

Még szabályos eljárás lett volna, ha az előzési szándék jelzésére a mögöttes vezető hang és(vagy) fényjelzést ad. Ez persze nem jelenti a másik erőszakos ledudálását és a követési távolság megsértésével járó "letolását", hiszen ez is elítélhető eljárás! Amennyiben az elöl haladó figyelmen kívül hagyja a partner előzési szándékának jelzését, a következő megoldás az lehetne, hogy az illető visszatér a jobb szélső forgalmi sávba és rövid ideig (kb. 1 kilométer hosszan) ott közlekedik. Ezután - sávváltoztatás nélkül - fokozza sebességét és - jobbról - folyamatosan elhagyhatja önző, kellemetlenkedő partnerét. Ilyen esetben az autós nem előz szabálytalanul csupán gyorsabban halad, mint a belső sávban akármilyen ok miatt a megengedett legnagyobb sebességnél lassabban közlekedő partnere. A két autó egymás melletti elhaladását ez esetben párhuzamos közlekedésnek tekinthetjük.”

A jogalkalmazó jogászok véleménye pedig ez:

„A meghatározás ugyanakkor kizárja az előzés fogalmából és szabályozási köréből azt a helyzetet, amikor a párhuzamos közlekedésre alkalmas úton „a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávban összefüggő járműoszlop alakult ki (…) és valamelyik fogalmi sávban az oszlopban haladó járművek gyorsabban haladnak, mint a másik oszlopban lévő járművek. Bár ezek az azonos irányba közlekedő járművek szükségképpen el-haladnak egymás mellett, de nyomvonalaik elválasztottak, önmagában az elhaladás miatt érintkezésük nem jöhet létre, az elhaladás, illetve az elhaladás feltételeinek a megteremtése.”

Vagy ahogy egy kedves névtelen rajongóm, utánozhatatlan stilusával írja:

“nem minősülhet ugyanannak a helyzetnek, ha:
- egyedül közlekedek ott
…
- ha a belső sávban haladó mellé érek a külső sávban elhaladok mellette”
Hadd segítsek: de.
Pontosan ugyanannak a helyzetnek minősül.
A **másik** szabálytalansága engem csak annyiban befolyásol, hogy fokozottan figyelek arra, mit akar csinálni.
Egyébként megnyugtatok mindenkit (és ez sajnos nem egyszeri tapasztalat), az ilyen belsősávos kódorgók *nem fognak* hirtelen visszatérni a külsőbe, nyugodtan **el lehet haladni** mellettük.“
a külsőben a belsőben lassúzó mellett = előzés”
Nagy sz@rt.
Ezekkel az újabb kitalált hülyeségekkel szemben viszont pontosan és tételesen deklarálva van a Kreszben az állításod **ellenkezője**.
Gyengébbek és jogszabályismeret nélküli észosztók, inkluzíve oktatók kedvéért

Ettől szép a KRESZ....

Hozzászólások