Az üzenet elküldéséhez írd be számokkal, mennyi 4 x 5 a lenti mezőbe.

Bejelentkezés Legyél klubtag!

Kerékpár

Bicajos! Hol a helyed?

Megtekintve: 1073
2015-02-13 20:14:11

Főleg autóvezetőként bosszankodunk a szabálytalan kerékpárosok miatt.

De előfordul az is, hogy a gyalogosok kerülnek összetűzésbe egy-egy ámokfutó bringással a járdán vagy a zebrán.

Ugyanakkor megfigyeltem, hogy olyan sok baj nincs is a kerékpárosokkal, mint amennyire kihangsúlyozzuk ezt a problémát. Sokkal inkább arról van szó, hogy egyszerűen a dugóban és autóban ülve felettébb bosszantó jelenség, hogy a bicajosok elhúznak mellettünk, és már rég célba érnek, amikor mi még csak araszolunk a sorban.

Arra gondoltam, hogy tegyük végre helyükre a kerékpárosokat.

Hogyan, és elsősorban hol is kellene szabályosan közlekedniük, az út melyik részét használhatják és melyiket nem?

És nem utolsósorban nézzük meg az örök vitában kinek van igaza: áttekerhet-e egy kerékpáros a zebrán, vagy sem.


Kezdjük talán az alapokkal:

Igen! A kerékpár egy közúti jármű, amint azt a KRESZ függeléke is definiálja:

Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti.

Ebből következik, hogy bizony a KRESZ szabályainak az a része, amely a járművekre vonatkozik, érvényes a kerékpárosokra is!

Az elsőbbségadási szabályoktól kezdve, a közúti jelzőtáblákon át a párhuzamos közlekedés szabályáig sok minden. Ráadásul külön fejezetben (54.§.) emeli ki a szabály azokat a speciális tudnivalókat, amelyeket kerékpár hajtása közben kell alkalmazni.

Pont ez a fejezet rendelkezik arról, hogy kerékpározás közben az útnak melyik részét használhatjuk. Idézet a szabályból:

„Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.”


Ez egy kizáró felsorolás, amiből a következő összefüggés adódik:

Kerékpározni kerékpárúton (gyalog és kerékpárúton) vagy kerékpársávon, vagy busz-kerékpársávon kell!

Mivel nem nagyon találkozni olyannal, hogy kerékpárút és kerékpársáv is lenne egyazon úton, ezért azt is mondhatjuk, hogy a fentiek közül bármelyik eset fennáll, akkor csakis itt lehet biciklizni. Tehát sem az úttesten, sem a járdán, sem az út bármelyik más részén!
Ha viszont nincs sem kerékpárút, sem sáv, akkor még mindig nem mehetnek az úttestre, hanem leállósávon, vagy kerékpározásra alkalmas útpadkán kell közlekedniük.

Máris egy félreértés tisztázása, amely sajnos a kerékpáros szövetség honlapján is rosszul jelent meg, bár már többször is jeleztem ezt feléjük:

Nem igaz az az állítás, hogy leállósáv csak autópályán van!

Minden olyan aszfaltos útrész leállósávnak tekinthető, amely az úttest szélét jelző vonaltól jobbra esik és legalább 2 méter széles!


Budapest, Cinkotai út (Más kérdés, hogy itt az út túloldalán kiépítették a kerékpárutat, tehát azon kell közlekedni!)


Az útpadkáról se feledkezzünk el, főleg városon kívül. Ugyanis általában a főbb útvonalakon meghúzzák az úttest szélét jelző vonalat, de az aszfaltozás még jó pár centire kitart. Ez is útpadkának minősül, és ez a rész megkérdőjelezhetetlenül jól járható.

Azon már el lehet vitatkozni, hogy a salakos, földes, homokos útpadka mennyire biztonságos kerékpározásra, de számtalan olyan helyet ismerek ahol ez így van.

Idézet egy jogi anyagból:

„Alkalmatlan a kerékpározásra a földes vagy füves útpadka. Az ilyen útpad-kán lévő kitaposott vagy kijárt ösvény azonban már alkalmas a kerékpározásra. Ha az útpadka csak szakaszosan járható, akkor azt kerékpáros nem köteles igénybe venni.”
Tehát ha van járható leállósáv vagy útpadka, akkor még mindig nem közlekedhet az úttesten a kerékpáros!


Viszont ha a fenti „létesítmények” egyike sem áll rendelkezésre, akkor egyetlen járható hely maga az úttest, ugyanúgy, ahogyan bármely más jármű részére is így van.

Azonban ne felejtsük el, hogy egy személygépkocsival sem közlekedhetünk akárhol az úttesten, így a jobbratartás alapszabálya bizony a kerékpárosokra is érvényes!

„Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.”

Mielőtt ezt a gondolatot kiveséznénk, beszéljük egy félreértésről:

Sokáig ez állt a KRESZ-ben:

„Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni.”

2010-ben azonban a fenti felsorolásból kihagyták a „kerékpárral” szót.

Többen ezek után úgy értelmezték, hogy a bicajosok most már bárhol közlekedhetnek az úttesten.
Ez természetesen nincs így!

Egyrészt már a kerékpárosok haladásáról szóló mondatban is olvashattuk:
„…a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.”
Tehát városon kívül főútvonalon külön kiemeli a szabály a jobb szélre húzódás kötelezettségét.

Másrészt pedig a jobbra tartás szabálya azt hangsúlyozza ki, hogy „lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.”

Azaz a kerékpárosoknak is törekedni kell arra, hogy amennyire csak lehet, le kell húzódni közlekedésük közben az úttest jobb szélére.

Természetesen, ha nem járható jól az úttest széle gödrök, csatornafedél, pocsolyák miatt, akkor szabad beljebb húzódni, mint ahogy nem szükséges a foghíjas parkolóhelyekre sem betekerni. (A régi szabályozás – „szorosan az úttest jobb széléhez húzódva” – meghatározása ezt is jelentette.)
És kerékpáros számára is csak akkor vehető igénybe az úttest közepe, vagy akár a bal oldala is, ha előzést vagy kikerülést hajt végre!


De mi a helyzet a járdával?

 

A KRESZ kitér erre is:

„Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
(7) Tilos
a) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni”

Tehát csak lakott területen belül és csak akkor szabályos a járdán történő kerékpározás, ha az úttest kerékpározásra alkalmatlan.

Az alkalmatlanság az út fizikai állapotától függ, azaz arra hivatkozva, hogy az úttesten jelentős a járműforgalom nem szabad a járdán bicajozni.
Vagy, ahogy a jogi értelmezésben olvasható:
„Nem alkalmatlan az úttest a kerékpározásra, ha azon nagy a forgalom és emiatt ott veszélyes közlekedni vagy az úttesten jelzőtábla, illetve szabály tiltja a kerékpárral való közlekedést, tehát ezekben az esetekben a járdán tilos a kerékpározás.”

Alkalmatlan például az úttest akkor, ha útfelbontás miatt lehetetlen közlekedni, nagy eső után, térdig érő pocsolyák, vagy egy rossz minőségű földút esetében stb.


Nem elfelejtendő az sem, hogy a KRESZ a járdán való kerékpározás maximális sebességét is meghatározza, ami 10 km/óra. Azaz max. kétszer olyan gyorsan, mint egy siető gyalogos.

És máris megérkeztünk a legnagyobb kérdéshez, hogy szabálytalan-e a gyalogátkelőhelyen áttekerő kerékpáros?

A fent leírtakból jól levezethető a válasz:

Kerékpáros csak akkor kerekezhet át a túloldalra a zebrán keresztül – mint ahogy ezt az úton egyébként bárhol megteheti -, ha olyan járdáról érkezik olyan járdára, ahol a közlekedése megengedett!

Ha ez nincs így, akkor eleve a járdán sem közlekedhetne, az úttesten pedig csak a többi járműhez hasonlóan hosszirányban, jobbra tartva haladhat, a zebrán keresztbe áttekerve nem!

Tehát a fentieket leszámítva jogos a büntetés és a felelősségre vonás mind a járdán, mind pedig a zebrán kerekező bicajos esetében.
Ismerve a nagyvárosi utak kialakítását, az esetek 99% -ban az úttest alkalmas a kerékpározásra, tehát nem szabályos a zebrán áttekerés!

Ugyanakkor járművezetőként ne felejtsünk el két fontos gondolatot!

Az egyik a gyalogos-átkelőhely megközelítése!
Ez alapján:

„A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.”

A fokozott óvatosság és mérsékelt sebesség minden gyalogátkelőhely előtt elvárt magatartás, akkor is, ha éppen nem érkezik gyalogos! Azaz lassítás és körültekintés után, ha nem extrém nagy sebességgel érkezik egy kerékpáros, észre kellene venni.

És bár jogi értelemben tekerés közben nem lesz elsőbbsége – ami egyébként az előbbiekben említett jogszerű áthajtás közben sincs -, ne felejtsük, hogy a KRESZ főszabálya úgy rendelkezik, hogy mindig tilos veszélyeztetni másokat, azaz egy lehetséges balesetet minden eszközzel el kell kerülni.

Tehát zebrán történő kerékpáros gázolás esetében autósként nem nagyon lehet jól kijönni az ügyből!


A másik, amit szintén ne felejtsünk el, hogy a járdán jogszerűen kerékpározhat főútvonal esettében minden 12. év alatti személy.

És így át is tekerhet a túloldalra. Akár a zebrán is.

Azaz erre bármikor számítani lehet, természetesen ebben az esetben is max. 10 km/óra sebességgel.


 

 

Új hozzászólás írása
Kedves Klubtag! Kérjük, hogy ezen a felületen csak a cikkhez szorosan kapcsolódó hozzászólásodat írd le. Egyéb témában a kérdéseidet a jobb oldalon található kérdőjel megérintése után teheted fel!

Hozzászólások

kalando | 2017.07.12

Kedves Kreszprofesszor!
Lenne egy kérdésem, ugyanis múlt héten volt egy kis afférom.
Reggel egy zárt parkolóba beállás közben összeütköztem egy a járdán nagy sebességgel haladó kerékpárossal. Személyi sérülés nem történt, de a kerékpár első kereke tönkrement, eldeformálódott.
A kerékpáros rendőrt hívott.
A kiérkező rendőr egy "IGAZOLÁS" nyomtatványt töltött ki, amin az szerepel, hogy én nem adtam meg az elsőbbséget a járdán egyenesen haladó kerékpárosnak. Én ezt elismertem, így tízezer Ft helyszini bírságot szabtak ki rám, a kár rendezését meg kettőnkre (a kerékpárosra és rám) bízta. Tudomásom szerint a kerékpáros nem kapott bírságot/figyelmeztetést, sőt a rendőr a helyszínen azt mondta, hogy "hol ment volna" és hogy max 10km/h sebességgel igenis haladhatott a járdán.
Utána néztem utána a neten, hogy, - ahogy az oldal is írja fentebb - a biciklisnek egyáltalán nem szabadott volna a járdán kerékpároznia.
Kérdésem, hogy érdemes-e/lehet-e emiatt panasszal élnem a helyszíni bírság, illetve a rendőri intézkedés miatt. Köteles vagyok-e elsőbbséget adni annak, aki teljesen szabálytalanul közlekedik és igazából ott sem lehetne (bár tény, hogy ő egyenesen közlekedett, én meg kanyarodtam)?
Vagy most már tökmindegy.
Köszi: kalando

gazso | 2017.07.13

@kalando
Ami a KRESZ-t illeti, az adott helyzetre a 24. § (1) bekezdését, a kerékpáros út más részéről úttestre hajtásának szabályát kellett volna alkamazni szerintem.

A helyszíni bírság eljárási szabályai egy másik történet, ha ott elfogadtad, akkor tudtommal elvileg ott a vége, elvileg még ügyészi intézkedést kérhetsz, törvényességi felügyelet keretében a megyei főügyészségtől, amit aztán vagy megtesznek, vagy nem, és ha megteszik, a bírság kiszabásának semmissé nyilvánításához vezethet.

kalando | 2017.08.09

@gazso
Köszi.
Úgy nézem, nem pontosan írtam. Az úttestről kanyarodtam jobbra kisívben a járdán keresztül a parkolóba, ami egy telken van. Sajna nem nagyon értek jogi nyelven, de pont fordítva, mint a 24.§ (1), azaz nem "elindulás" volt.
A helyszíni bírságot lélekben már veszni hagytam, elvi kérdést nem akarok csinálni belőle.
Másrészt az pont "elvi kérdés", hogy ide írtam, mert tudni szeretném, hogy jogos volt-e a helyszíni bírság. Azaz köteles vagyok-e megadni az elsőbbséget, mint kanyarodó egy egyenesen közlekedőnek akkor is, ha az egyenesen közlekedő szabálytalanul közlekedik egyenesen az adott helyen.

kalando | 2017.08.17

@kalando
Bocs, mostmár próbálom pontosan leírni.
A biciklis egyenesen haladt a járdán (szerintem gyorsan, azaz bőven 10km/h feletti sebességgel, de ez nyílván bizonyíthatatlan), én pedig az útról kanyarodtam jobbra be a járdán keresztül egy zárt telken lévő parkolóba és ekkor történt az ütközés.
A kerékpáros nem hajtott és nem is akart az úttestre hajtani, ő csak ment a járdán.
És 12 év fölötti volt és az úttest sem volt földút ezért volt ő szerintem teljesen szabálytalan.

gazso | 2017.08.15

@kalando
Félreértetted, amit írtam:

Ha jól értettem, a kerékpáros hajtott az út más részéről az úttestre, tehát rá az elindulás szabályai kötelezőek voltak és elsőbbséget kellett volna adjon az úttesten közlekedőknek, így neked is.

Vagy arról van szó, hogy beparkolás közben rálógott a kocsi a járdára és úgy ment neked a járdán haladva?

inagyg | 2017.05.23

Kedves KRESZPROFESSZOR!

Jó írás, de a gyalogátkelőhely használatát illetően én még érzek némi zavart és veszélyt ebben a fajta értelmezésben, amely a gyalogátkelőhelyen kerékpározást kizárólag az érkezési felületen való közlekedés szabályossága felől közelíti meg, azaz hogy:

"Kerékpáros csak akkor kerekezhet át a túloldalra a zebrán keresztül ? mint ahogy ezt az úton egyébként bárhol megteheti -, ha olyan járdáról érkezik olyan járdára, ahol a közlekedése megengedett!
Ha ez nincs így, akkor eleve a járdán sem közlekedhetne, az úttesten pedig csak a többi járműhez hasonlóan hosszirányban, jobbra tartva haladhat, a zebrán keresztbe áttekerve nem!
Tehát a fentieket leszámítva jogos a büntetés és a felelősségre vonás mind a járdán, mind pedig a zebrán kerekező bicajos esetében."

Mi van, ha a járdán odatolja a gyalogátkelőhelyig (vagyis szabályosan érkezett oda, ami ugye az egyik fő kritérium) és - miután nem jön senki, tehát nem sérti semmilyen úttesten közlekedő jármű elsőbbségét - felszáll és úgy halad át a túloldalra ahol (1) az úticélja van és "leparkol", vagy (2) van egy kijelölt gyalog- és kerékpárút, ahová a kijelölt átkelőhely közvetlenül csatlakozik és ő azon óhajt továbbmenni?

Mi van, ha az előző fordítottjaként a gyalog- és kerékpárúthoz közvetlenül csatlakozó átkelőhelyen - ismétcsak az elsőbbség megadása után - átteker a (1) túloldalon szintén létező gyalog- és kerékpárútra, vagy (2) az úticéljához?

Mi a különbség így ezen két kialakítás között szabályos használhatósági szempontból (az átkelőhelynél külön alpont a jelzőlámpa működése és kikapcsolt állapota)?

https://www.google.hu/maps/@46.2628318,20.1353482,3a,75y,62.89h,74.89t/data=!3m7!1e1!3m5!1sVpTbKLm7D2YfjEbAWTSGsQ!2e0!6s%2F%2Fgeo3.ggpht.com%2Fcbk%3Fpanoid%3DVpTbKLm7D2YfjEbAWTSGsQ%26output%3Dthumbnail%26cb_client%3Dmaps_sv.tactile.gps%26thumb%3D2%26w%3D203%26h%3D100%26yaw%3D89.66782%26pitch%3D0%26thumbfov%3D100!7i13312!8i6656

https://www.google.hu/maps/@46.2609797,20.1389506,3a,75y,299.07h,71.73t/data=!3m6!1e1!3m4!1sfQGGfRjfyrYhMWgukeETIA!2e0!7i13312!8i6656

Vagyis az lenne a lényeg, hogy elsőbbsége felülve soha nincs, de ettől függetlenül vannak esetek, amikor átmehet felülve - az elsőbbség megadása után - és vannak, amikor még az elsőbbség megadása után sem?

Avagy:

"A biciklisek kapcsán az áthajtás egyik járdától a másikig történik általában, ahol folytatja a kerékpáros az útját.
Olyat még nem láttam, hogy a kerékpáros átteker a zebrán, majd a túloldalon szépen visszafordul és az úttest jobb szélén ellenkező irányban halad tovább."

ha adott ez a kereszteződés:

https://www.google.hu/maps/@46.2609074,20.1388508,3a,75y,122.37h,74.18t/data=!3m6!1e1!3m4!1sO_ggWXSfzx0tWK99kQmcjw!2e0!7i13312!8i6656

ahol a Tavasz utcából jövök, a kötelező haladási irányt egy másodpercre gyalogossá válva kiváltom, és a sugárút túloldalán lévő Pozsonyi Ignác utca felé a gyalogátkelőhelyen megyek át kerékpárral, akkor ez szabályos vagy nem? Szerintem semmi nem tiltja. Mert folytatom az utamat. De nem a másik járdán.

És ha a túloldalon a járdán megyek tovább? Akkor azzal "visszamenőleg" szabálytalanná vált az áthaladásom a gyalogátkelőhelyen?

Ezért érzem én ingoványosnak ezt a szintű kontextusban kezelést.

A KRESZPROFESSZOR | 2017.05.23

@inagyg
Teljesen jogos az érvelésnek az a része,hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor a helyzet kijátszható! De hát melyik szabály az a KRESZ-ben ahol hasonló gondolati játékot nem lehet megfogalmazni?
Például: akinek elsőbbsége van, azt nem szabad hirtelen fékezésre kényszeríteni, írja a szabály. Tehát, ha kimegyek elé egy elsőbbségadás kötelező táblánál, és a másik nem satuzik , csak amúgy jó tempóban fékeznie kell, akkor nem követtem el szabálytalanságot. A szabály oldaláról ez teljesen jogszerű, mégis az életben mennyit bosszankodnánk ilyenért...
Az említett példáidban valóban a kerékpáros mozgása nem kifogásolható, de az esetek 99%-ban igenis járdáról jön és a zebra után járdán megy tovább...
Ezért tartom sokkal célszerűbbnek inkább ennek a szabálytalanságát kiemelni...

trollsalab | 2016.10.25

http://www.bmugyvedikamara.hu/hirlevel-2016-08-29/

Abrahamcsaba | 2016.09.14

Remek, áttekinthető írás. Gratulálok! :)

szegab | 2015.06.11

"A másik, amit szintén ne felejtsünk el, hogy a járdán jogszerűen kerékpározhat főútvonal esettében minden 12. év alatti személy."

Ez most akkor azt jelenti, hogy mondjuk a 9 éves gyermekem tekerjen a járdán, én pedig őt kísérve felnőttként csak a főút jobb szélén haladhatok mellette?

kmester | 2015.03.15

A 54. §. (4) bekezdésében az alábbi van megfogalmazva:

"(4) Kerékpárral
a) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá
b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni
nem szabad.
A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia."

A kerékpáros most akkor lakott területen kívül, ha NEM főútvonalon!!! - hanem alsóbb rendű közúton - közlekedik, akkor mely szabály vonatkozik rá? Ez ami a fentiekben van, vagy pedig be kell sorolnia a felezővonal mellé, és onnan fordulhat be???

A KRESZPROFESSZOR | 2015.03.17

@kmester
A leszállási kötelezettség balra kanyarodásnál csak lakott területen kívül főútvonalon érvényes.
Nem főútvonalon és városban besorolva (tekerve) kanyarodhat balra.

sartorius | 2015.03.07

Jól értem?
Az 54.§. szerint ha lakott területen belül nincs kerékpárút, nincs kerékpársáv, nincs kijelölt busz-sáv, nincs leállósáv és útpadka, akkor nem is kerékpározhatok?
Pl. Budapesten a Hegedűs Gyula utcában, vagy az Október 6.-a utcában, a Szt. István kőrúton, stb.
Mert ugye a járdán nem közlekedhet, mert az úttest kerékpár-közlekedésre viszont alkalmas (lenne).

A KRESZPROFESSZOR | 2015.03.10

@sartorius
Sajnos ismét azzal a jelenséggel találkozunk, hogy a jogászok egy módosítást nem igazán pontosan fogalmaztak meg, így félreérthető.
2010 előtt ez állt a szabályban:
Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz-forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg ? ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik ? szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni.

A módosítás után pedig:
Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.

Azaz a jogalkotó azt szerette volna kihangsúlyozni, hogy lakott területen kívüli főútvonalon csak a jobb szélre húzódva szabad tekerni. De így valóban úgy is értelmezhető, hogy lakott területen kívül szabad csak az úttesten haladni.
Ez természetesen nem így van, azaz városon belül ha nincsenek a fentiekben említett helyek, akkor az úttesten szabad kerékpározni.

promontor | 2015.02.23

"A merőleges áthajtás egy úton alapvetően nem szabálytalan, ha az út menti területről történik.... Viszont ebben az esetben az érkező járműveknek elsőbbséget kell adni..."

Ezt én is így gondoltam, köszönöm a megerősítést. Az a kérdés merül még fel, hogy keresztezés esetén van-e irányjelzési kötelezettség. A "józan paraszti ész" azt diktálná, hogy nincs, mert az az útra való rákanyarodás szándékát jelezné, ami ezen esetben nem áll fent, viszont a Kresz az úttestre ráhajtáskor mindenképp kötelezővé teszi az irányjelzést, legalábbis én így értelmezem a Kresz 24(2) pontját.

A KRESZPROFESSZOR | 2015.02.23

@promontor
Elméletileg ilyenkor az elindulás miatt irányjelzőt kellene használni. Hogy merre, az jó kérdés...

KETOSZ | 2015.02.20

Tisztelt aranyho!
Főleg kerékpárosként bosszankodunk a szabálytalan gépjárművezetők miatt.....mert két dolog zavar: Az egyik, hogy száguldoznak a gépjárművezetők (különös tekintettel egy 3 betűs német márkával rendelkezők), mintha sehol , soha nem kellene nekik elsőbbséget adni, se gyalogosnak, se járműveknek és az erre vonatkozó szabályok rájuk nem vonatkoznának .. A másik pedig, hogy úgy fejlődik a közlekedési infrastruktúra, mintha csak a gépjárművek közlekedését kellene annak lehetővé és biztonságossá tenni, a gyalogos és a kerékpáros, segédmotoros, rokkan kocsis pedig közlekedjen ahogy tud, ahol lehet, kényelmetlenül, félve, kockáztatva akár az életét is.
Ez utóbbi szöges ellentétben van a bécsi egyezmény alapján megjelenő magyar jogszabály ide vonatkozó tételével:
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatok:
8. § (1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok:
(1a)19 A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek.
A cikkről:
Kerestem a KRESZ-ben a mellékelt két táblát, de nem találtam. Érvényes?
Nagyon elcsodálkoznának a gépjárművezetők, ha egy darabig lenne számukra kijelölt úttest, majd ennek vége lenne, és menj amerre tudsz, vagy tovább toljad az autódat! Miért lehet ezt megcsinálni a kerékpárrral közlekedőkkel?
Viccesen: a gépkocsit miért nem kell áttolni a zebrán ha az a gyalogosoké?
A zebrán áttolásra utaló kitétel számomra nem igazán meggyőző következtetés.
Végül az első képen megjelent gesztus sajnos valóban a kerékpárral közlekedőkre jellemzőbb

monster | 2015.02.19

"az úttesten pedig csak a többi járműhez hasonlóan hosszirányban, jobbra tartva haladhat"
A kerékpároktól eltekintve, már miért ne lehetne keresztben áthajtani az úton bármilyen járművel bárhol, akár zebrán is? Mintha lenne ott egy útkereszteződés, csak nincsen, szépen elsőbbséget adva 24. paragrafus szerint. Hogyan kéne átmenni az út egyik oldalán lévő útnak nem minősülő területről az út másik oldalán lévő útnak nem minősülő területre, mondjuk a traktor az egyik oldali szántóföldről a másik oldalira?

A KRESZPROFESSZOR | 2015.02.20

@monster
Jogos, amit mondasz, de azt a műveletet úgy hívják, hogy balra kanyarodás, vagy esetleg megfordulás.
Haladni, azaz továbbjutni az adott úton, viszont csak a jobbratartás értelmében szabad.
A biciklisek kapcsán az áthajtás egyik járdától a másikig történik általában, ahol folytatja a kerékpáros az útját.
Olyat még nem láttam, hogy a kerékpáros átteker a zebrán, majd a túloldalon szépen visszafordul és az úttest jobb szélén ellenkező irányban halad tovább.
Ettől függetlenül ezt megteheti, ezzel nincs gond. Ugyanakkor az elsőbbségadás jogi értelemben csak a gyalogost illeti meg. Kerékpáros pedig akkor tud gyalogosként viselkedni a zebrán, ha tolja a biciklit.

promontor | 2015.02.22

@A KRESZPROFESSZOR
Ha valaki az út menti területről az útra merőlegesen ráhajt, azt nyílegyenesen keresztezi és a túloldalon lehajt, az miért lenne balra kanyarodás vagy megfordulás? Az szimplán az út keresztezése, amiről a Kresz kifejezetten nem tesz említést. A kérdés az, hogy egy ilyen (egyébként kétségtelenül ritka) művelet szabályosnak tekinthető-e vagy nem?

Általában is kérdés, hogy ha egy konkrét közlekedési manőverről vagy helyzetről a Kresz nem tesz említést, akkor arra nézve mondhatjuk-e azt, hogy az tilos? Vagy mondhatjuk-e az ellenkezőjét, nevezetesen azt, hogy szabad?

gazso | 2016.11.19

@promontor
Most találtam meg ezt a posztot. Csatlakozom promontor-hoz az úton való áthajtással kapcsolatban.

Láttam már erre életszerű példát, városban egy út kétoldalán parkkal, mindkét oldalról a járdához vezető, közútnak nem minősülő ösvénnyel.
Az elsőbbségi viszony kapcsán pedig szerintem nincs kérdés.

A KRESZPROFESSZOR | 2015.02.23

@promontor
A merőleges áthajtás egy úton alapvetően nem szabálytalan, ha az út menti területről történik. Ezzel én is egyetértek, bár a valóságban ez elég ritkán fordul elő. De ezt akár egy gépkocsival is megtehetjük, az úttest keresztezése címen.
Viszont ebben az esetben az érkező járműveknek elsőbbséget kell adni, hiszen a KRESZ-ben ez áll:
"Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni. "

Szintén általánosságban megállapítható, hogy amit a szabály kategorikusan nem tilt, azt szabad. Ugyanakkor a KRESZ alapelvei nagyon sok olyan esetet lefednek, amit viszont pont emiatt nem szabad megtenni.
Példa: kerékpár utánfutón szabad gyermeket szállítani, mivel ezt a KRESZ nem tiltja. De két három gyermek szállítása esetén olyan mértékben megnövekedhet az instabilitás miatti balesetveszély, ami már az alapszabályban rögíztett veszélyeztetés tilalma miatt nem szabályos.
Nyilván ezeknek egy-egy konkrét jogi eljárásban lehet jelentősége.

aranyho@gmail.com | 2015.02.15

Főleg autóvezetőként bosszankodunk a szabálytalan kerékpárosok miatt. Érdekel ez a téma, rákattintottam a linkre, majd a folytatás miatt regisztráltam, és ha meg szeretném ismerni a további szabályokat, ha jól emlékszem még fizetnem kellene a prémium tagsági díjat, 2000 Ft-ot. Hát nem is tudom... Nem fizetek. Majd utána nézek máshol, mert két dolog zavar: Az egyik, hogy száguldoznak a bicajosok, mintha sehol , soha nem kellene nekik elsőbbséget adni, se gyalogosnak, se járműveknek. A másik pedig, hogy úgy fejlődik a közlekedési infrastruktúra, mintha csak a járművek közlekedését kellene annak lehetővé és biztonságossá tenni, a gyalogos és a kerékpáros, segédmotoros, rokkan kocsis pedig közlekedjen ahogy tud, ahol lehet, kényelmetlenül, félve, kockáztatva akár az életét is. Kíváncsi lettem, hogy ilyen infrastruktúrát alapul véve, hogy szabályozták a közlekedést, és milyen célokat fogalmaznak meg az út és járda hálózat fejlesztésére.

Bán Imre | 2015.02.14

Ha már kerékpár.Jó lenne ha arról is lenne felvilágosítás hogy mikor lehet kerékpárral egyirányú utcában a forgalommal szemben behajtani!

Dolmi | 2015.02.15

@Bán Imre
Csak abban az esetben, ha ezt egy kiegészítő tábla egyértelműen jelzi, ezen kívül bünti....

KETOSZ | 2016.10.25

@Dolmi
Sok szabálytalan holland, dán, akik visznek 2-3 gyereket!! (Sajnos fotót nem tudok mellékelni, pedig van csőstül)

Új hozzászólás írása
További hozzászólások
Klubtag Számláló

5.463

Legfrissebb hír
Kinek van elsőbbsége?

Napok óta kering egy ábra az interneten, és eléggé megosztja azokat, akik véleményt próbálnak mondani az elsőbbségadás kérdésében.

KRESZ Kommandó

Fotózd le, ha valami érdekeset látsz!